Lapszemle, 1931. január
1931-01-16 [1370]
lázasára mint maga kurópa* A gazdasági élet proffesorai azt állit ják,hogyha Európa egy önnmagában álló piacot ás egy egységes termelő központot képezne ugy boldogan élhetne és saját erejebői rendezhetné gazdasági kérdéseit. Ámde a proffessorok gyakran tévednek, mert nem vetnek számot azzal,hogy egy úgynevezett gazdasági egység nem valósítható meg, na megelőzőleg létre nem jön egy morális lelki i politikai és jogi egyesülés. Már pedig a Briand által elgondolt terv ez utóbbiakból semmit sem való'.t meg.Mltöbb Franciaország akkor amikor Genfben csak a7 európai ál lam képviselőjét hívja össze tanácskozásra, mint. egy figyelmezteti üurópát és a világot,arra hogy ne reméljen és ne kíséreljen meg semmi olyasfélét amely a jelenlegi általános európai helyzeten változtatna, azon a helyzeten, amelyre valósággal lidércnyomásként nehezedik az a francia részről megfé lentit esnek szánt dilemma,hogy vagy tiszteletben tarják státusquot vagy pedig ujabb háború jön, De még csak tisztán a gazdasági téren sem szándékszik Franciaország önzetlenül együttműködni az összes európai államok jöléte érdekében Európa az arany hijánya miatt szenvecL mert minden aranyat a francia bank páncéltermeiken bujtattak el.. Elsősorban szükséges volna tehát hogy ezt az a r jiny menny is éget méltányosan felosszák az európai államok között,ámde ez ellen a " épen bölcs és opportunus lehetőség ellen/maga Franciaország tiltakozii Az aranyakat amelyed a jótósfcben a német jóvátételi fizetések révén harácsolnak össze ugy hogy valósággal kérdésessé teszik a verejtékező német nép jövőjét, az aranyakat Franciaország arra akarja felhasználni, hogy külpolitikai céljai érdekében állandó pressziót gyakoroljon azokra az államokra, amelyek hitelre