Lapszemle, 1931. január

1931-01-02 [1370]

Külpolitika. A Berl, Tagéul. /50-613/ párisi Wclff-távirata jelenti, hogy Jaoques Kayser, a radikális "La République" szerkesztője néhány hetet Németországuan töltött és most üeszámol benyomásairól Dalaólor újság jáuaii, SG.-t cikuéoen az átlagnémetnek a német-francia viszonyról vallott felfogását ismerteti. Ez az átlagnémet Kayser szerint országának viszonyait Franciaország viszonyaival hasonlítja össze és Franciaországot szerencsés szigetnek tartja Európában - Franciaország nem is érzi a gazdasági válságot mig Németország tönkre van téve. Németország szenved és Franciaország, ahelyett, hogy segítséget hozna neki, jelentés < pénzösszegeket követel tőle. E felfogás, e szemrehányások a félreértés dacára Németországon jóakaratot állapított meg a németfrancia megértés kérdése ben, Németországon mindenütt azt mondják, hogy hajlandók a közeledésrey ámae Franciaország nem akar- * ja azt. Kiegyezés tehát csak akkor történhetik, ha Franciaország készséget mutat negatív magatartásának feladására és arra, hogy egy lépéssel közeledik Németország felé* y. Seeekt tábornoknak a nemzeti szocialisták kormányrészvéteiére vonatkozóan a DAZ. körkérdésére adott válaszának és különösen Kaas prelátusnak egy könyvhöz irt előszavának a lemps vezércikkében való kommentálására a Germania /o1-507/ válaszol. Kaas prelátus a német népet egy Sámsonaal hasonlította össze, amelyet megfosztottak ugyan erejétől, aki azonsán egy szép nap ismét megerősödhetIk és a filisztereket a gerendázat összeomló . falai alatt temetheti el. Ez - agymond - nem fenyegetés, hanem figyelmeztetés olyan erőkre, amelyek ma Németországon fenyegetően kezdenek megmozdulni és amelye'; ellen a középpártok Összes mér-