Lapszemle, 1931. január

1931-01-13 [1370]

k8dó álnokságot,raelyet Porater ostoros cikkében

4 A revízió n

em jelent faábornt, Az Ere Nouvello 11 -ben Lucien Le Poyer fejtegeti ezt a tételt^*

1 Ifranciaor szagban*-mondja.

t a reakció kiadta a jelszót- A revízió,az a háború?, Bzt a vasaidéi , mes félremagyarázást tovább terjedni nem szabad,-irja be Poyer,mer véres konfliktusra vésethet, A revízió szükségszerűen és természet tes módon a háborút jelentié ? Nem !az egész történelem az ellenkezőjét bizonyít jaíA háborúknak mindig az volt az oka,hogy a béke* szerződéseket nem revideálták,a háborúk azért törtek ki a nultban. mert az egyik-náaik félre túlságosan terhes szerződéseket nem revi deálták önként;hanem "örökéletitoknak*,nem reviöeálhatóknak deklarálták őket Revideálni a szerződéseket csak háborúval lehetett ezt tanitotta ós tanítja a Hamztókaxi jog.. Pedig a történelem kényaze ritő erővel bizonyítja,hogy a békeszerződések alkalmazását egy hosszabb-rövidebb idő elteltével mindig abbahagyták,3s nagyon jól van is xait igy, a szerződéseknek olyanoknak kell len ni, hogy javíthat, tók, tökéletesithetők legyenek * Igaz, hogy a biztonság bizonyos isk fokú stabilitást követel aeg

t

de viszont végtelenül ostoba dolog lenne,ha előbb haroolni kellene,hogy azután kezdjünk újra tárgyai ni

ö

* 3 mondjuk meg az igazat,- mert igazság nőikül béke sincs^-* követelhetjíik-e mi azt^hogy a békeszerződések különleges módon érinthetetlenek legyenek osak azért,mert diktálták őket*ahelyett

f hogy megtárgyalták volna őket? Különben is, e békeszerződések rendelkezései közül sokat máris revideáltak

s

vagy módosítottak, Poincaré azt mondotta- A béke egy állandó alkotés-raunka kell hogy legyen," Nem szólva a 3evres-i békeszerződésről .melyet ugyan elé.; gó revideáltak Lausannobanéhány de hány pénzügyi,gazdaság vagy büntetőrendelkezését revideálták a különböző békeszerződésekor