Lapszemle, 1931. január
1931-01-13 [1370]
r*sz*be,hogy megismerje a nép kivánságait. A Near .(Sast a néppel val^ közvetlen érintkezés UnyébCl azt a reményt meriti,hogy egy mérsékelt pártkormány kerülhet el*terhe .A balkán államok közt Jugoszlávia szenved kevéebbé a világ gazdasági krízisétől.mert a jeienlegi kormányrendszer , ha félre is tóiba a parLamentarizmust>íegaiább anyagilag segitett a* országon. Magyarország. A Pravda / 10/ megemlékezik a kommunisták budapesti megmozdulásáról, valamint a szocialista vezérek között kiütött egyenetlenségről. Ugyanerről az Obzor /10 és 11/ is hoz részieteket. Az Obzor / ll/budapesti forrásból közli,hogy gróf Karolyi külügy!iiinlszter"^s Pékár"Gyula külügyi bizottsági eínök megállapodtak abban, hogy a külügyminiszter a külügyi bizottságban be fog számolni a népozövetségi ülésszak &s a páneurópai kongresszus eredményeiről.A magyar delegáció gr^f Kárclyi Gyula külügyminiszter vezetése alatt e"h A iWn indul Genfbe. Kisebbség. A Politika / 10/ A" ki sebbségeken át a békeszerződések revíziójához cim alatti Genfből keltezett beszámolót hoz,ameiy szerint a népszövetségi ülésszak és az európai unió kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság ^sszeüxése előtt szokatlan élénkség mutatkozik a titkárság körül,nintna oly szenzációs események voinénak küszöbön*aminők— nöz Genfben eddig nem voltak hozzászokva.A népszövetség és kisebbségi bizottságának napirendjén a kisebbségi kérvények nagy száma szerepei, amelyek az újonnan xétrejött é3 megnagyobbodott országok ellen irányulnak, ttzek a kérvények különösen agresszív hangjukka, tűnnek ki,amire Curtius elnöklése az a körülmény bátorította a kérvényezőket,hogy a népszövetség utolsó ülésszakán a kisebbségi kérdés élénk vita tárgyát képezte, i'^bb mint 30 német .magyar,bolgár és albán kisebbségi kér-* vény van naoi rendre tü~ -.^ío