Lapszemle, 1931. január

1931-01-09 [1370]

tana egy revízióhoz Déltíróiban, Lil lenne a következmény? Legrosszabb esetben egy közös angol-francia fronttal látná magát szemben a Középtengeren, legjooo esetuen a Franciaországgal való elmaradhatatlan konfliktusban Anglia semlegességével számolhatna Milyen garancia állana fenn végül az iránt, hogy Olaszország revíziós poiitillájának német, támogatását Franciaországgal váló tár:

w* gyaláso&ban nem áldozná fel? Legkevésbbé sem kételkedünk az ol?sz revíziós politika komolyságában és őszinteségében- Üdvözöljük, hogy a német és az olasz érdek áok kérdésben párhuzamos De nem akarjuk elfelejteni, hogy - az oha.sz politikának megvannak a ter. é zetes korlátai .. Franciaországon pedig, ma, amikor a muai d'Cr— -.g-r:ek sikerült Angliát éles nyomással ismét vontatásba venni a német revíziós igények bejelentését csak sajnálkozó mosollyal fúrják fogadni Lengyelországról és a kisententerol nem kell beszélni. Ezek erősnek érzik magukat, ha Franciaország erőst Szovjet Oroszország önmagával annyira el van foglalva, hogy mint ko.. t .-ly partner elesik, igy Németország teljesen magára • van hagyat ve Helyzeitének az uj angol-francia által való rcsszaubcdását elsőizeen a genfi tanácsülésen fogja érezni. A külföldi ellentállások a revíziós politikával szemben növekedni fognak. De mindez nem ok arra, hogy a német külpolitika újonnan választott iránya-, tói elvileg még hajszálnyilag is eltérjenek, Ha arról van szó, hogy tisztán lássunk, várakozzunk, a módszereket a helyzet kedvezőtlenségéhez hozzáillesszük, a belterületen való rend és reformok által akcióképessé váljunk kifelé és ne veszítsük el ámbátor Ságunkat . • i ? A Frankf. Ztg. /S-17/ párisi levelezője a nagy napi