Lapszemle, 1931. január

1931-01-31 [1370]

vánságok kevésbbé érintenének, mint éppen Franciaországot, Hiszen ;

a német-francia határ a locarnol megállapodások védőárnyéka alatt áll és a nyugati paktum a német aláirást viseli és nem lesz található egyetlen olyan német kormány sem, amely az adott szó szentségét ne tartaná tiszteletben. De ennek dacára létezik Franciaországon egy bizonyos áramlat, amely a versaillesi szerződés minden egyes részletével azonosítja'magát. Ez végzetes taktika, amelyet a íegsulyosaob következmények kísérhetnek, A versaillesi szerződés valamikor a győzelem mámorában jött létre, és tényleg helyes az a szó, hogy akkor az amerikai Wilson volt az egyedüli européer Ha Tardleunek a 19. cikkről szóló tézise * Franciaország legutolsó szava, akkor nemcsak komor német és európai, hanem veszedelmes francia jövőt Is lát a szónok, A jóvátételi gondolatot nem lehet véglegesen koporsóba tenni anélkül, hogy azoknak az embereknek malmára hajtsák a vizet, akik az igazi kibékülés! politika elodázásából már régen merítették agitáciőjik főrészét. Franciaországnak és Németországnak Genf szellemében kellene találkozniuk, vagy pedig sohasem találnának egy* másra AZ összes európai népek közötti viszony fölé egyesítendő kupolaként kellene ivelődnie egy uj államfeletti együttműködés gondolatának. Mindaddig, amíg az uj pünkösdi-szellő, az államfeletti közösségérzet étnosza még nem vonult be a.külügyi hivatalok irodáioa, Európa tartalomnélküll név- reálitásnólküll program követőknélküli zászló marad. Másrészt a német népnek is megkülönböztetést kell tenni az akarás és az elérhető .között és a német népben mindig élnie kell a valóság acélos-parancsszavában és gyakorlati keresztUlvlhetőségében, való ^gondo^at nak. Ahogyan kommunista és nemzeti szocialista agitátorok akarnak külpolitikát csinálni .az-a politikai laboratóriumi• Kísérletefek póet^a,- jaely->r>