Lapszemle, 1931. január

1931-01-30 [1370]

pal ezelőtt Budapestről kiindulva híresztelések járták he a német sajtót a hivatalos jugoszláv külpolitikának, különösen Németországgal szemben küszöbönálló megváltoztatásáról, amelynél Balugcsics jelenlegi berlini követnek is szerepet szántak. Jelentésekre való vonatkozással küldi nekünk egy beavatott belgrádi politikus a következő fejtegetéseket. Anélkül, hogy az abban nyilvánított nézeteket minden pontban osztanánk, mégis elég figyelemreméltőaknak tartjuk azokat* A cikk szerint a német_nép számára_a_ jugoszlávok elsősorban Franciaország szövetségesei. Ámde - ugymoú szövetségeink csupán az idő által meghatározva értendők és igen sok ember van nálunk az országban, aki igen jól képzelheti_el,_ hogy nekünk, jugoszlávoknak más Időben más konstelláció éppen olyan előnyös lehetne Európán beiül. Szövetségi rendszerünk ma aránylag a legjobban felel meg a Délkeleten való békének és saját érdekeinknek, később ajánlatossabb lehet egy megváltozott csoportosítás ; ezt most még nem lehet eldönteni. Németország azonban meg lehet arról győződve, hogy a délszláv nép túlnyomó többségének számára a fennálló szövetség egészen higgadtan hasznavehető biztonsági tényezőként becsültetik. Ahol kisebbségek élnek államterületünkön, ott azok igazi kisebbségek és a határok minden más megvonása megfordítva délszláv kisebbségeket létesítene idegen államokban, úgyhogy a feszültségek nem enyhülnének.. Egy revíziós mozgalomtól nekünk jugoszlávoknak alig kellene tartanunk, mert Triestben és Isztriában figyelemreméltó nagy szlovén /és uorvát/ kisebbség lakik Uj-Olaszországon, amely saját testén tanulta megismerni a fasizmust. Ha tehát sikerülne nekünk becsületesen hozzájárulni egy Franciaország és Németország közötti megegyezési" akcióho'z "anélkül, hogy a buzgó CommisVoyageur hírében jutnánk, akkor ez bennünket őszinte megelégedéssel töl&ene el,