Lapszemle, 1931. január

1931-01-26 [1370]

gosan és határozottja^ állapították meg a német álláspontot* A német külügyminiszternek Henderson szavaira adott válasza szükséges volt, mert Henderson beszédéből, ámbár talán akarata ellenére az látszott kitűnni, mintha az eddigi leszerelési tervezet már elfogadtatott volna és már csak arról lenne szó, hogy a megváltoztathatatlanul adott keretbe beleillesztessenek a számok. Ezzel szemben Curtius Henderson ellentmondása nélkül megállapította, hogy a tervezet a kormányoknak a valóságban csak átutaltatott és hogy természetesen magát a tervezete^, amelyet Németország tudvalevően a legfontosabb pontokban ellenez is csak vita tárgyává lehet tenni. Briand ezután következő nyilatkozata visszaesést jelent a leszerelési vitában tartott beszédével szemben. Szaval majdnem ugy hangzottak, mintha a tervezet ellen megengedett lenne a form'lis ellentmondás, de komoly megváltoztatás már nem lenne elérhető. Nem nagyon szerencsés volt Briand-nak a Versailles! szerződés 8. cikkében foglalt leszerelési rendelkezésre való utalása. Mert ezzel alkalmat adott a német külügyminiszternek a replikára, amelyoen Curtius igen ügyesen emelte kl, hogy hiszen Németország kívánja a 8. cikk alapján a leszerelést, és éppen mert Németország komolyan akarja a leszerelést, fenn kell tartani a maga számára azt, hogy a leszerelési konferencián is ellenezze a tervezetnek ama pontját, amelyek nem tesznek eleget ezen általános leszerelési kötelezettségnek. Még olasz állásfoglalást vártak, ámde Grandi hallgatag maradt. Figyelemreméltó,"hogy Curtius ezúttal nem használt erős szavakat a fegyverkezési egyenlőségről és hasonló dolgokról, hanem a Tanácsülés számára szükséges