Lapszemle, 1930. december

1930-12-03 [1369]

hogy az eddigi eredmények súlyos csalódást hoztak s felveti a kérdést, hogy nincs-e itt az ideje, hogy a magyar kormány reőteljesebb módon szorgalmazza ennek a kérdésnek az elintézését • Eszterházy Pál gróf csatlakozik Szt erényi báró aaa nézetéhez, hogy az európai béke egyik feltétele a német franoia közeledés,­Teleszky János a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalásokkal fog­lalkozva azt mondj a ^ hogy ha a kormány nem tudná a magyar érdekeket máskép megvédeni, azt is helyeselné, ha a szerződést a csehszlovák kor­mánnyal nem hosszabbitanák meg»> Saterónyi József báró sem tartja aggályosnak, ha Csehszlovák! ával nem sikerül kereskedelmi szerződést kötni. Berzeviczy Albert felveti a kérdést, hogy a hágai és a pírisi egyezmények ratifikálása mennyiben haladt előre, bár amint a londoni köloáhelőleg folyósítása mutatja,a ratifikáció késedelmi hitelképessé­günkre nem gyakorolt befolyást.. ­Bethlen T stván gróf miniszterelnök válaszolva az elhangzott felszólalásokra mindenekelőtt annak a nézetének ad kifejezést, hogy 1­dő előtti lenne az 1932»ben megtartandó leszerelési konferencia eshető­ségeivel már most foglalkozni. A Szovjet Oroszországról elhangzott fel' szólalásokkal kapcsolatban kijelenti, hogy a magyar kormány álláspont­ja ebben a kérdésben változatlan, Magyarország Moszkvában nem fog kül­mmm mmm.'mmmm «f m'mm m «* m* m m mm m-m \m\M «•*•••«••••-••>.••>•••* — — mm «-•»••»—•• — mm m J képviseleti hatóságot felállítani és Budapesten sem lesz szovjetkövet­ség.- A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozólag ki­jelenti, hogy érdekünkben áll Csehszlovákiával megfelelő kereskedelmi szerződést kötni. Sínek előfeltétele, hogy egyenlő tárgyaló felelőként álljunk egymással szemben. Örömmel üdvözölné, ha egy olyan s zerződés jönne létre, moly mindkét állam érdekeit kielégíti, de ha ez nem sike­rül, azt sajnálattal bár, de épp ugy tudomásul vesszek* Meg van róla

Next

/
Thumbnails
Contents