Lapszemle, 1930. december

1930-12-20 [1369]

végén mégiscsak rendre kellett neki okét utasítania. A nemzeti szocialisták bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő a üírödalTiii külügyminiszter ellen,, ámde a Berl. Tagéul, /19-597/ szerint az eddigi gyakorlat az ilyen indítványok számára nem tekinti illetékesnek a uizottságot, hanem csakis a parlamentet. A kommunisták indítványt terjesztettek elő az iránt, hogy a üizottság keresse meg a uirodalmi gyűlést, hogy vonja meg a külügyminisztertől a bizalmat. A többi indítvány között a legí'ontosauo Kaas centrumpárti képviselő indítványa, amely a genfi leszerelési "komédia" éles elitélését tartalmazza, azonban anélkül, hogy követelné,'hegy éhből közvetlen következtetések vomiassanak le. Olaszország katona-politikai helyzetéről cikkezik a Germániában /18-543/ K.V.Oertzen szk. ezredes, aki szerint Franciaország hadserege nemcsak számbelileg és felfegyverzésében, hanem minőségben különösen a vezetési elemek tekintetében fölötte áll az olasznak. Ezzel a katonai gyengéboséggel ugy látszik nem nagyon áilanak összhangban a vezető olasz államférfiú eris gyakran szinte háborúsán hangzó szavai. A Frankf. Ztg. /l'J-942/ vezércikke rámutat arra, hogy Vviihelm jtöaxx volt német birodalmi kancellár a Pester Lloyd egyik cikkében Lengye Icrsságot "nyilt seonek jelölte meg Európa testén". Ez a szó keményen és fájdalmasan hangzik, de az ember arra emlékezik vissza, hogy állandó fokozódással mit jelentenek Varsóból Felsősziléziáról és Kelegaliciáról as egyéu Európa felé i akkor az ember nem fog csodálkozni a "nyilt sebről" szóló kifejezés felett, nutn ÍJ.