Lapszemle, 1930. december
1930-12-02 [1369]
K i s e n t e n í e . A DAZ. /L9-555/ a külföldi nééatség helyzetéről szóló mellékletében " Mérne t szenvedés Délszláv iában" elmen dr. otefan Kralt ciki:ét közli. Kraft a nála ismert módon sorolja fel azokat a panaszokat,amelyekre szerinte a háooruelőttl magyarországi németségnek oka volt, amely tehát kapcsolatot keresett más veszélyeztetett nemzetiségekkel a magyarosítás ellen folytatott küzdelemben éppen a szerbekkel'* neméite tehát, iiogy éppen a szerbek államában előbb,vagy utóbb megértésre és méltányos előzékenységre rog találni saját törekvései tekintetesen, de sajnos a dolog másképpen jött, mert éppen kaitur- és iskolapolitikai téren szerezte Jugoszlávia német kise őssége a legsúlyosabb visszaeséseket és csalóáusokv t. Az uj áliaméiet első két évében való rövid ingaiozás után me 0 kezdod ót t_ a_nemet_ kisebbségre_gyakorolt kultúrpolitikai nyomás, amely a mai napig tartott és a német népcsoportnak Jugoszláviáján való teljes kulturális pauperizálására vezetett. Nincsen német tanítóképző kincsen egyetlen német szakvagy iiivatásiskola A német népiskola-ügy villámgyors széjelhuliásoan. A legszomorúbb azonsán az, 1 ;, Jugoszláviában körülbelül 10 COO tanköteles német gyormek egyáltalán minden német oktatás nélkül marad, AZ önsegély utja még a kiáltó bajok uacára is elzárva marad. Egy fénysugár ebben a vigasztalan helyzetben as a .Körülmény, hogy mértékadó tényezők belátják Jugoszláviában az ilyen állapotok tartiiatatlanságát ámde a miniszter urak kijelentéseket tesznek és mást tesz a közigazgatás. Jugoszlávia német kisebbsége még mindig arra törekszik, hogy a többség és a kisebbség közötti összes nehézségeknek egyetértő megoldását érje el. E szomorú kérdés továooi halogatása azzal járhatna r-ogv a néma kisebbség elkeseredésbe és rezignáelóba esik, ami nem" lehet erdeke a délszláv álfe^ös LE VÉLTÁR
