Lapszemle, 1930. december

1930-12-12 [1369]

ségnek ha nem akarja tekintélyét veszt eni

v eredményre kell vinnie a konferenciát, melynek kudarca a helyzetet hosszú időkre elrontaná- Ha a koopertiv szélien győzedelmeskedett eddig Genfben.- abban aeca csekély az érdeme az angol delegátusnak, lord Cecilnek A iíews-Chx

s

10 ellentétoen a Times-szel | lehetetlennek mondja a lelk&sedést a szerződéstervezet felett, a hosszú tea vezet nagyhangú frázisaival nem igen fogja előre vinni a leszerelés ügyét őc a legnagyobb csalódás, hogy a kötelező szolgálat alapján álló hadseregeket nem lehet csökkenteni,, Az is szomorú, hogy egyik keleti állam sem akar leszerelni, mert félnek az orosz hadiké szülőd és éktől Igy circulus vitiosu^bí jutottunk és kérdés, hogy meddig tűri a helyzetet Méaetország.. mert ha Ttm ciaország nem szerei le a néwatak is fegyverkezni fognak, A D-Tel. 10 rámutat arra hogv Dél-Afrikában az ottani kormány határozott k a kormányzóságban kívánságára aera délafrikai lett az .'JSarl of Athlone utóda/ hanem újból angol enber, mert délafrikai emberben, nou biznak, nea lévén ment a politikai előítéletektől. Csodálatos hogy Dél-Afrika az, amelyben a szeparatista törekvések a legerősebbek és mégis Ausztrália volt az, amely először követelt ausztráliai embert kormányzóul. Az i

ndiai politikai gyilkosságok a Horn. ?. 10 szerint részint a szovjet, részint a kongresszusi párt műve A leghelytelenebb volna ily helyzet ben meghátrálni a terror előtt az indiai kormánynak és félelmet mutatnia,Ki kellene jelenteni, hogy politikai reformokról addig nem lehet szó, umig a merényi etek taBtanak, Ezzel szemben a Manch Gu 10 a terror merényleteket az Sndiai rendőrség erőszakoskodásaira vezeti vissza, melyek a népet elkeserítik ha sokszor érthető is ez erőszakoskodás,, a gyűlölet gyökere az igazság talanság és orvosszere az igazságtalanság jóvátétele, ami csak az önkormányzat megadásával történhetik- A lap kárhoztatja Gandhi szelídnek látszó propagandáját is., amely mégis végeredményben alattomos f elbújtás az erőszakoc ságra