Lapszemle, 1930. december

1930-12-12 [1369]

moJc, nevezetesen Franciaország vezetésével és formális szövetségi szerződésekéi a kisantant-államok, Belgium és Lengyelország, mig a másik oldalon a békeszerződések megbontására törekvő államok, nevezetesen Németország, Magyarország, BUlgária, Törökország és Ausztria, melyeket nem kötnek ugyan össze formális szövetségi szerződések, de azért enélkül is nemzetközi kérdésekben mindig egységes magatartást tanúsítanak, Anglia a maga ősi tradícióját követve, e két csoport között manővriroz* Az u»n. semleges államok viszont már csak gazdasági okokból is előreláthatólag megint semlegesek maradnak egy ujabb háborús konflagrácló esetén, mint a világháborúban is* Ellenben letagadhatatlan, hogy az európai egyensúly a békeszerződésekkel elégedetlenkedő állam-csoport javára billent azzal, hogy ehhez csatlakozott Olaszország és Oroszország ls. Olaszország magatartása mégsem olyan veszedelmes, mint az első pillanatban feltűnik. Az olaszfrancia ellentétek csupán másodrangú kérdést képeznek a reváns eszméje mellett. Semmi sem áll utjábjan tehát annak, hogy Románia ugyanakkor, amikor tradicionálisan hü kitartással Franciaország mellett áll, ne tartsa fenn a legszorosabb kapcsolatokat Olaszországgal is, ami azzal az előnnyel ls járhat, hogy Olaszország jóban lévén Oroszországgal, Moszkvában közvetíthet Románia javára* A külföldi kölcsöntárgvaláso

kra vonatkozóan a Déli Hírlap 12-284 az eddigi jelentések után újra azt jelenti, hogy most történt meg a Banque de Acceptatlonnal kötött 200 millió frankos agrárkölcsön végl

eg93 nns7Íno.S LEVÉLTÁR