Lapszemle, 1930. december

1930-12-06 [1369]

olyan nagyok, mint minden más országsán és egy népet ráuirni arra, hogy fizetségekről lemondjon, amelyre remél, nehéz dolog. Amerika egy kérdésben van elsősorban érdekelve, és ez a le szerélés! kérdés Az amerikaiak valószínűleg egy ujjukat sem mozgatják meg Európa érdekében ha nem viszik továbbra a leszerelési kérdést. Egyet már ma teljesen megértett Amerika, és pedig azt, hogy a jóvátételi kérdés nem oldható meg valamilyen Németországra gyakorlandó politikai vagy katonai preeeziőkkal, mert a jóvá? tételi kérdés, gazda.; ági kérdés. Schácht azt hiszi, hogy a boán az esetoen, ha Franciaország még egyszer hivatkoznék a hágai zárójegyzokönyv szankciószáradékára, akkor az egész világ erkölcsi véleménye odairányulóan í'og Németország mögött állani, hogy katc nai intézkedésekkel nem lehet elérni semmit sem. ürülne neki, ha Németországon ahelyett, hogy állandóan szidják a Young-tervet, annak gazdasági alaptendenciáit használnák ki. összbenyomása az, hogy Németország a világ semmilyen más helyéről nem várhat kezdeménye zért • Az a benyomása, hogy szinte nevetséges - ha Németország kinyújtja kezét más országok felé, vájjon eljött-e most az időpontja annak, hogy valamit tegyen. Csak német részről való eaját kezdeményezés vihet bennünket tovább ebben a kérdésben. Olyan rossz dolgunk van Németországon, hogy nem marad egyéo hátra számunkra, mint ezt a kezdeményezést megragadni,/DAZ. 5-ö66/. A DAZ,/5-5öb*/ egyik munkatársa beszélgetést folytatott Brémában az Amerikából visszatért von rJlombert tábornokkal, aki Küliientahl ezredessel két havi tanulmányúton volt Amerikában* Von Blomoert kijelentette, hogy ez veit az első Katonai látogat áamelyet német tisztek haooru után egyenruhásán tettek az Egyesült Államokban, ahol mindazokkal a tiszteletadásokkal fogadták 3'ket,