Lapszemle, 1930. november
1930-11-24 [1368]
* magyar miniszterelnök politikai tárgyalásairól, az érthető, Azen~ baa rá lehet matatmi, hegy a két jllara az európai politika egy táborába* van 5 3 hogy ez a tény elég érintkezési pontra ad. okot A közvetlen külpolitikai problémákról a jelen pillanatban agyán még nincs szó,- Azonban ott ^anaak a nagy nemzetközi kérdések} amelynek megoldásában Németország és Magyarország egyformáin résztvesznek, annak dacára, hogy szétválasztett szerepékben kell aolgos*.í.ok.• j rv pia,. Magyarország nincs képviselve a leszerelési konferencián, azonban azt a küzdelmet, amelyet Németország* a katonai fegyverkezés terén levő" egyenjogúságért folytat Magyarország mindig a saját küzdelmének tekintette : i. t is lesz mindig Németország oldalán, ha egyszer ebben a kérdésben döntés fog történni, Ami & kisebbségi kérdést illeti, abban a két ország érdekei szintén paralellek, A keleteurópai államok törekvései, hogy kerülő utón ugy gazdasági együttműködést és politikai közeledést érjenek el, szintén nem játszanak itt jelentéktelen szerepet. lárrevenatkozólag azt lehet mondani, hegy Magyarország e törekvések sikerével szemben várakozó álláspontra helyezk.} ik Gróf Bethlen berlini látogatáéának és tárgyalásainak a német birodalmi kormánnyá], ily szemszögből tekintve a dolgokat* bizonyára különös jelentőséget kell túladdenitani. A oseh lapok közül a Benes-féle Cseszké Szlovo /2 2-275/ foglalkozva Curtius német külügyminiszternek a birodalmi gyűlésen, tett legutóbbi nyilatkozatával azt irja., hogy kapcsolatban Bethlen gróf berlini útjával érdekes az, hogy Curtius tagadta, hogy Németország angazsálni akarná magát a szövetségekbe és frontokba és csak annyit mondott, hogy Németország az egyes kérdésekben azokkal fog szövetkezni,, akik ezekbe* támogatni fogják Németországot„~ A B eneshez közelá. brünni Lidevé Noviny ./ 23-59Q/ budapesti levele* zője Irja, hogy a pásti lapoknak az az óhaja, hogy Bethlen berlini
