Lapszemle, 1930. november

1930-11-22 [1368]

totta.hogy nyugod higadsággal szálljon szembe minden radikális törekvésnek minden kalandos tervnek a külpolitikábanSnnHfogva joga van elvárni, hogy a külföld helyzetünk számára több megértést matasson mint eddig A birodalmi kancellár ur abban az inetrjuban hangsúlyozta hogy legutóbbi belpolitikai szerződésünk Franciaországon olyan megítélésre talált, amely csak a tulajdonképeni Összefüggések sa inálatomr

s. teljes félreértésével magyarázható-. Meg kell mondono- ma,/hogy ha a^f^anciai Jcgmera minapi vitájára gondolok., hogy ezeket a vitákat is messzemenő mértékben ugyanaz a félreértés befolyásolja. A francia külügyminiszter a versaillesi szerződés jó és rossz fészrifcől beszélt. Hogy • szerződísnek vannak rossz részei amelyek állandóan nem maradhatnak Európa törvénye, he kontinensünk nyugalomban és bizton ságbsn akar élni. Persze igaz s francia miniszterelnöknek az a tétele., hogy nem a versaillesi szerződés okozta a háboruokozta óriási vesztességet-.. De a szerződés egész biztosan rossz eszközöket választott azoknak kiküszöbölésére. Fokozta ezáltal a háborús károkat és meghosszabbította azoknak utóhatásait, A meglevő ellentéteket kimélyitet* te, egész Európában a nyugtalansigot általánossá tette*Jtem helyes a valamelv^elj^qlitikai_ njj3raás_ ala11_ rmn^jfeJr^nirAny inffalna m^g amely az eddi^i^politika_fordulatát_jelent.enj^. Az összes haladó erők és a merev status quo közötti ellentét régóta^nyilvánvaló. Vagy talán nem régóta ismert tény az egész világ előtt, hogy a német nép nem tartja lehetségesnek, hogy egyszerűen beletöröfiják a dolgok mai állásába,, különösen a Keleten? Téved Tardieu miniszterelnök ur, ha azt véli Jiogy !^m^tország_könnyelmüen_v latot^ De ezenfelül meggyőződésem szerint mint államférfi is hibát követ el; ha ezt a nézetet képviseli , hogy már bozonyps kérdések felvetése egyet jelent a háborúval. Ha ez helyes lenne, akkor veszve ORSZÁGOS IPvúrvt*