Lapszemle, 1930. november

1930-11-22 [1368]

szőlő Fejezet "befejezéssét képezik. Túlságosan jő ismerője 61a versaillesi eseményeknek is

s semhogy ne tudná^hogy miként állapitotte meg e bevezetéssel valő Összhangban a szövetséges ás szövetkezett hatalmak ultimátuma Németország lefegyverzé3ánek célját, ottan világosan ás közeleg formában az áll,, hogy a német lefegyverzés célja az általános lefegyverzés előidézése* A locarnoi zárőjegyzőkönyven a szerződéses hatalmak szilárd meggyőződésüket nyilvánították, hogy H a locarnoi szerződés ás egyezmények életbeléptetése ... alkalmas eszköz lesz hatékony módon .... siettetni a leszerelést." Ennek csak akkor az lehet az értelme,hogy/ns Németország teljesítette az előfeltétele ket be kell következnie a szerződésileg megállapított következménynek az általános leszerelésnek. És vájjon e szerződési rendelkezése] mellett nem létezik-e a népszövetségi paktum 8-ik cikke,amely ünnepélyes formában köti le a szövetségi tagokat a leszerelés mellett, Hiszen itt nem egyedül Németország jogos követeléseiről van sző, hanem a Népszövetség egyik legfontosabb feladatáról, annak jevőjéről amelynek £asnJllásj^yaazíilyfislstséV: hB^épJaien^eJ£^izon^lna_a leszerelési probléma megoldására • Nemcsak számunkra, de az egész világ számára a Népszövetség próbakövét képezi a leszerelési kérdés megoldása. Nem hihetek - úgymond német igényünk komoly kétségbevonásábanj még az sbézolut katonai hatalom idejében , amikor Francia ország ás szövetségesei diktálhattákr nekünk a vesaillesi szerződést, sem követelte a győzők önkénye, hogy Németországnak ez az egyoldalú lefegyverzése állandő ás egyoldalú dolog maradjon.. Ma 12 évvel a békekötés után támasztva,beláthatatlan következményekkel járnának ilyen követelések; a legsúlyosabban veszélyeztetni a népszövetség fennáldsát és minden egyéb békebiztositékot^ mert mindezek a népek és a szerződőfelek egyenjogúságán alapszanak. Súlyt helyezek továbbá arra is, hogy egy-két szót szóljak ahhoz, hogy