Lapszemle, 1930. november
1930-11-04 [1368]
nusitásnak teszik ki magukat, hogy más célt szolgálnak, nem pedig a kisebbségi jogokat akarják védelmezni. Ezzel a lépésével tehát a magyar párt taktikai hibát követett el. Helyesebb lett volna, ha a gyulafehérvári határozatokra történt volna hivatkozás, amire a mos tani időpont különösen alkalmas lett volna, mikor épp azok vannak kormányuralmon, akik annakidején a gyulafehérvári határozatokat meghozták, s ezen az alapon a romániai magyarság csakugyan követelhetett volna is több jogot, mint a mennyit jelenleg élvez. A szatmári "sváb" kérdésről két ujabb cikk érdemel figyelmet ma. Egyiket a sváb hivatalos Banater Deutsche Zeitung 1-249 hozza. A cikk érdekes részlete, amelyikben a sváb orgánum hangsúlyozottan kijelenti s arra appelál, hogy ezt minden "becsületes embernek"el is kell hinnie neki, miszerint a szatmári sváb akcióban a bánsági sváboknak semmi részük nincsen. Mindenesetre merész kijelentés a sváb lap részéről, amikor közismert tény, hogy a szatmári sváb akció vezetésére a Bánságból helyeztették át Szatmárba tanárnak Striegl Józsefet, aki addig is főmunkatársa.volt épp a Banater Deutsche Zeitungnak és azóta is főmunkatársa, AZ azonban csakugyan igaz, de mindenesetre figyelemre méltó,, hogy immár a sváb lap is elismeri, hogy az erdélyi szászok távol állanak ettől a magyar-ellenes szatmári akciótól. A kérdés érdemében aztán a sváb orgánum a következőket szögezi 3e : 1/ Az tagadhatatlan, hogy Szatmárban német kérdés "van", mert Szatmárban németek ,f léteznek ,f * E németek számát a Magyar Kisebbség egy 1928-beli cikksorozata mindössze lO.OOO-re teszi ugyan, de az 1920, évi román népszámlálás adatai szerint a számuk 36.250, a Banater Deutsche Zeitung rendelkezésére álló saját adatai szerint pedig 41.000-nél is több. 2/ A szatmári sváboknak ugyanúgy megvan a joguk renacionali zálásukra m lnt ahogy A _ ^- , AttfivÁ/UU: I ti/fi 'i
