Lapszemle, 1930. november
1930-11-15 [1368]
Az agrárpárti Yenkov /14-267/ hirek rovatéba* szint éri bosszankolik Szüllő Géza beszéde miatt s azt mondja, hogy a magyar politikusok aost a tőt néppártiakba kapaszkodnak és idézik a tót himnuszt, A magyar kisebbség kulturális kérdéseiről aondott beszédet Blanár Béla a szlovenszkói országos képviselőtestület ilésén, kapcsolatban a költségvetéei vitával. Blanár Béla többek között izt az indítványt tette, hogy a költségvetésbe meghatározott tételeket regyenek be a magyar éa német kisebbség kulturális igényeinek kielégíté sére. A mai helyzet olyan* hogy a költségvetés tárgyalásánál egyáltalán lem lehet beszélni és kritikát gyakorolni ilyen irányban, mert senki sem budja mi és mennyi jut majd ezekből a tételekből az egyes nemzetiségek culturális intézményeire„- Alany Gyula dr . beszédében kifejtette, hogy iz iskolaügyi miniszter statisztikájából meg állap itha tó, hogy hány olyan szlovák kisebbségi iskola van, amelynek nincsen tiz tanulója és hány amelynek nincsen husz tanulója, A magyar kisebbségi iskolák ellenben Dlyanok, hogy azokban nem egy helyen száz gyermek is szorong egymás ha bán és szivja el a dögletes levegőt egymás elől f A magyar iskolák azok t ahol tiz évnek kulturpusztitása után olyan tanítók is működ he tnek. akik 3oha tanítóképzőt nem láttak, hanem két-három polgári iskolát végeztek., 3z természetesen nem a mi hibánk, hanem azoké, akik egy milliós magyar tisebbs^g részére évekig . egyetlen tanítóképzőt sem állítottak fel 3 utóbb pedig beérték azzal, hogy évente 20-25 tanuló részére egy éves gyorskurzust rendeztek, és oklevelet osztottak. A kulturális kérdést csak a l emzetiségi autonómia oldhatja meg, amelynek tartalmát az iskolaügy 5s kultúrintézményeik igazgatása töltene ki. /Hiradó 14-306/, Magyar kezekben a mozgósítási ter Y AÍ ttR simmel a Benes-féle Szlovenszky Yeesernik /l4-303/ támadja a 3zlovensz cói Országos Hivatal tisztikarát magyar barátsága miatt, A cikk sze-
