Lapszemle, 1930. november

1930-11-08 [1368]

Van~e Európának a békeszerződések revíziójára való gépeze

te?* Ilyem cimel vizsgálja a Monitor /2l/ egy érdekes vezércikke a rev

ízió gyakorlati keresztülvitelének lehetőségét. Abból indulva ki, hogy az 1919-ben t

ermmtett status que nem maradhat meg hog

y Európa uj pelitikai korszakát a revizió kérdése fogja dominálni

.

; szükségesnek tartja, hogy most már konkrét formában előkészíttessék az ut a revizió megvalósításához Rámutat; hogy az antirevizionisták nem hivatkozhatnak örökké a nemzetközi jogra, amely jogot a győzik erőszakoltak rá a legyőzöttekre Érvényes egy ilyen jog csak akkor lehet, ha az igazságon alapul és ha az érdekében f

elhozott argum

e

ntumok is igazságosak. Sem erőszak, sem a befej

ezett tény súlya nem tarthatja fenn a status qaet, Viszont revizionisták és antirevizionisták egyaránt megegyeznek abban, hogy csak békés eszközökkel lehet azt megváltozlatnijilik volnának tehát azok az eszközök? Először is fel kellene állítani egy nemzetközi bíróság félét, amely megvizsgálná az érdekeltek igényeit és a békeszerződések tévedéseit. Se egy állandó intézmény volna, amely szükség esetén megváltoztathatna törvényeket is és azokat a viszonyokhoz adaptálhatná . Erre a fontos tényezőre csodálatosképen mindezideig nem gondoltak irja a Monitor Ha a revizionisták *s antirevizie nisták alaposan megvizsgálnák a Covenant 19 paragrafusát, melyet mindkét fél a maga érdeke szerint értelmez akkor rá kellene jönniök, hogy ez a paragrafus alig jelent valamit vagyis csak any nyit hogy a Népszövetségnek csak "véleményező tanács"' adásra van hatalma a szerződések revízióját illetőleg De kinek adná ezt a tanácsot? Á veraailleei szerződést harminc nemzet irta alá, a legfelsőbb kongresszus határozata alapján tehát csakis ez a legfelsőbb kongresszus, vagy egy általa felhatalmazott testület