Lapszemle, 1930. november

1930-11-06 [1368]

Oroszország és Somám* közö

tt QL^zora zág közy«„tJ.tési szffodők,& az ifit még nem érkezett Lupta alapjai. jelenti a Keleti Hjaág /ő-tUi/i A hi.t budapesti lapok is már említették. Közelebbi részlet £l4fö*«» jPitulaaou Mussolinink és a u

ápánál. ^hallgatáson, yplk. Utóbbit a Dreptatea /3-Ö24/ ea ünivarsul /é-272/, előbbit a (Juvantui/á-1990/ és blmineata /4-8S75/ j ele nti egészen, rövid távirat bari. Titulescu fi romániai ;ioga^rveiéUséf-nol kérkedett Hómában n diplomácia i akadémián.g

rről azonos szövegű hosszú Sador-té/iratban számol be a Curentui /S-lüOO/j Dreptatea /é-9í>4/ és üuiversux /3-3?2/« Az akadémián ugyanis G1 annini szóvátette, hogy a nem'; el közi jog kodifikálása köréi milyen nehézségek vannak, Brn Titulescu jónak jéVra válaszolni., kifejtvén, hogy ezek a nehézségek csak amiatt származtak, mezt a nemzetközi jog kodifikálása kaposá* bizonyos államokra rá akarták kény szeri tani a külföldiek privilégiumának elvét Ulár padig ez az elv na már mm kerülhet szóba, miután na már az összes államok biztosítják a tulajdon szentségét;* Románia például ebben a tekintetbea valósággal f elsőbbségben vaa, mert a kisajátítások fejében az alkotmány igazságod kár térit ént t<r re kötelezővé;.; mig más államok, melyek pedig a civilizáció élén haladnak, megengedik mint állami felsőbbségi jogot, hogy a kisajátítás minden kár• +érités nélkül történjék* Más tekint .tben ím Soméi, ie a legtel> sebb jogegyenlőség álláspontján van az idegenekkel szembea, például éppen 2ománia biztosítja a külföldi tőkének a belföldivel való teljes jOgagyenlő8

égét.,'- Az idegönek privilégiumának alva ma mar mindenképen non senu '• erkölc st el $xm ég ..l&Aaaolinl lejeutóbbi nagy fr

eaaéna al^f

a ujabb két romén cikk emlitendő Az Universül /2-271/ a maga már ismeretes szólam ival megült hangoztatja a békaszerződések revíziójának óriási veszedelmét, m«ly veszedelem nemcsak egy ujabb háborút jelent fenem e háború ks&csaa az u-