Lapszemle, 1930. november

1930-11-05 [1368]

szédéval megtörtént, A szociáldemokrata Arb. Ztg. /4/ v.zstohil* en KOZU, terj-edolmas cikkében természetese* élésen támadja Schobart szert a kijelrntéséit és megállapítja, hogy a Sohobe r-blokk azzal sajátmagáról lerántotta az álarcot Most már világosan áll minden választó előtt az a szándék, hogy a Schöbar mögött élló blokkot Salpal dr. politikájának szakara alé fogja. Akit aliát a Schobor-blokkra szavaa* az végarodményéban agy aljövandő Seipel-kormányzatot választ. Az almult vasárnapi bécs i Hair

nyahr-falvonulás impozáns inératóiról ad bő tudósítást a Journal /V.magállapitva*. hogy az a falvonulás a szocialista bécsi városháza allan szólott, A 4,-1 lapok, különösen a Journal /4/ jalantlk, laog? Kai keni outgebenbon az ottani marxista lövészegyesül et pincéjébe betörést kövattak al és amikor a csendőrség helyszíni számiét tartott, nagymenn

yiségű alducott kato

nai fogyveroknok jött nyomáraav.vr ár. volt mini sztár Bécsbe érkezottj ahol - mint a Wr .Journal A/ jalantjj ismét vóglsg mag akar talapadni Arra a kérdésre,vajjon a közöljövőban bekapcsolód! k-e a politikai t evékony ségőkbe, kij •!» ut atta, hogy az •zidőszexint mnos szándékában- Ugyanaz a lap kivonatosan is martat! Ahrar dr. közaljövőban magjaianő emlékiratainak előszavát. Julas Sauerwain a Heuea Wr. Journallal/4/ folytatott érdokos bőszéi g «t é £ e bs n nz antiszemitizmus kérdésével kapcsolgtban mindanokolőtt szükségasnak találja a személyével kapcsolatban oddig forgalomban lévő mogharaisitott beállításokra reflektálni és kijelonti^ hogy 5 sohasom volt zsidó, még csak osoi s«m és oroibon egyetlen csöpp zsidó vér som található. Családja Tirolból származik és azzal ugy véli, végra tisztázta azt a kérdést, hogy ő abszolút tiszta árjaszarmazásu. Ami az antiszemitizmust illeti, kijelenti, hogy faji kérdések Franciaországba egyáltalán nem ját szanak szeropet és ő.mnt keresztény, az antiszemitizmusnak azt g formáját es mértékét, amelyet sajnosán tapasztal Ausztriában és Kémet ország-