Lapszemle, 1930. november
1930-11-04 [1368]
tök elő ; amely nemcsak hogy megsemmisítette a tárgyalás alapjául szolgáld addigi javaslatot.hanem a már Itáliának tett kevésbbé kedvez* tlen feltételeket is visszaszívták* Előre láthaW volt mondja a Kesto dél Carlino 2.,hogy Gibson amerikai követ római látogatása a legváltozatosabb se egymásnak ellentmondó ssjtóhangok zsilipjeit nyitja megíamely sajtóhangokst különösem franciákat érdemesnek tartja regisztrálni és érdemük szerint elbírálni. A fascista kormánynak a tengeri leszerelés témájánál követett magatartása mindig egyenesvonalú volt és a közvélemény előtt is világosan áll az a tény,, hogy Itália nem folytatott kétszínű játékot, üibson római megbeszélései ilyenformán csak annak mgállapitásával végződhetnek „hogy Itália velóban a bőkéhez vezető helyes utat követi. Azt érthetőnek tartja, hogj Gibsonnak e témával kapcsolatos tárgyalásait megfelelő diszkrécióval kezelik és éppen ezért különösnek tartja, hogy még mielőtt ezekr'l a sajtó bővebb tájékozódást nyerhetett volna francia részről önkényes kombinációkba és magyarázkodásokba bocsátkoztak. Gibsonnak római megbeszélései alkalmával volt alkalma tapasztalni, «» mondja a Popolo d Itália 2. hogy Itália e fegyverkezések problémáját illet'leg loyalis és világos magatartást tanusitott és taix*sit. Itáliának ezt az egyenesvonalu politikáját még Lloyd Georga is elismerte, dacára az ő krónikus liberális felfogásának és antifascizmusának. Itáliát egy párszor már becsspták mondja a cikkiró* de a történelem nem tudja feljegyezni,hogy Itália a vele szemben elkövetett inkorrektségeket hasonló ámítással viszonozta volna. Annál inkább lehet készinüséggel meggyanúsítani a fascista fcezsim politikáját és Mussoliniját,amelynek éppen a nyiltság és egyenesvonaluság a legfőbb jellegzetessége. Itália őszintén és komolyan akarna a Ifi szarai 4 st. Itália há>4s eaKánrUTríífc >i*«on^fflf f« &a íe»<+«i.
