Lapszemle, 1930. október
1930-10-03 [1367]
el a sajtóban. Az lden március dejen, cukor üortny Kormányzó jubileuma alkalmából a prágai követnek háromszor is hivatalos lépés formájában kellett a prágai kormányt a nemzetközi illemszabályokra figyelmeztetnie. A gazdaság i t árat dás ok egész sora szinte megszakítás nélkül folyik tiz esztendő óta s elég, ha csak rámutatnuk az 1916-os vámtörvényre, amely azóta szinte lehetetlenné tette & magyar liszt kivitelét Rámutat a cikk, hogy a nemzetközi katonai ellenőrző bizottság működése alatt s amikor annak működési ideje lejárt Csehszlovákia mindent elkövetett, hogy az ellenőrzést szigorítsa és a bizottság megszüntetését megakadályozza, utal a cikk, hogy a szentgotthárdi incidens is prágai inioi ativáj ára került a iíépa zövetség elé s a második hiasnémeti incidens idején is Prága egész apprátuoát is mozgásba hozta azért, hogy egy kémjét tettének következményeitől megvédje De rá kell mutatni arra is , hogy Benes a hágai és párisi konferenciák alatt a kisentente másik két államának t ámogat ása nélkül is mindent elkövetett a magyar ban ügy elbuktatására s legutóbb a jóvátételi bizottság/a oseh delegátus volt az, aki mindent elkövetett, hogy aa ingatlan és ingó zálogjogot a magyar államjavakra ne szüntessék meg. Magyar állampolgárokat minden, féle hihetetlen ürüggyel tartóztatnak le és tartanak börtönökbe napnap után. Ennyi példa alapitan máris megállapít hat nók azt is, hogy az a "jóindulat" csak azt a célt szolgálja, hogy kiprovokálja a magyar kormány megtorló lépéseit és ezzel alkalmat adjon a oseh hírszolgálat zsoldjában álló hir ügynökségeknek, hogy Megyarorwzágot mint bákebontót állithassak a világ közvéleménye elé. Ezen az alapon megérttetjük azt ia, hogyan vetemedhetett arra, hogy politikai játékaikba bekeverjék a köztársaság Európaszerte köztiszteletnek örvendő elnökét, akivel meghirdetik a hajlandóságot a területi engedményekre, aztán az érdekelt lakosságot rákényszerítik az engedmények ellen való tiltakozásra
