Lapszemle, 1930. október

1930-10-02 [1367]

X.xJU\J tv • ÍJ . : *J m valohára sikerült a kettős nemzetiség kérdését megoldás felé vinni, ami szintén haladást jelent a világ jogi dezorganizációját megszüntető törek• v& ékben. Utódállamok. A csehek túlzott nacionalizmusát kifogásolja I; ft. Julliama^ aki egy hosszabb cikkben /N.T. Times 7/ keserűen panaszolja, hogy az idegen neffi tud Prágában eligazodni* mert a csehek hátat forditanak azoknak, akik más nyelven szólnak hozzájuk, mint csehül. A cseh kormány egyébként sem jár nagyon az amerikaiak kedvében, mert az egyetlen koncesszió, amit tettek, az, hogy a főpályaudvart HUlson nevéről keresztelték el, akinek független ségüket köszönhetik. A csehek általában nem udvariasok az idegennel szemben. Az egyetlen nyelv, amelyet sajitjukon kivül megértenek, a német. De még te ezen a nyelven is szólnak hozzájuk,, akkor is hátat fordítanak- A muzeumokban, stb. a hlboruelőtti hivatalnokokat csehekkel pótolták, akiknek nincs más kvalifikációjuk, csak az, hogy csehek, ugyanez történt a posta hivataloknál, vasúti állomásoknál, stb. Cikkiró megjegyzi, hogy a csehek nem egykönnyen boldogulhatnak nacionalista progra mm jukkái,, mert kisebbség ben vannak. A 14 milliónyi lakosság közül csak 6 milii ó a cseh- Masaryk elnök, aki a pártközi béke felett 5rködik„ már aggastyán és halála után, irja ÍJ., nem igen látható mi fog történni Csehszlovákiában, aért Benes a nacionalizmus legelszántabb bajnokai népszerűtlen és nem valószínű, hogy Masaryk halála után hatalmon maradjon. A cikk többi része az ország turisztikai érdekességeivel foglalkozik, Karlsbadről kiemeli, hogy a kormány rettenetes cseh nevet próbált adni e világhírű fürdőhelynek, de senki sem veszi azt figyelembe. Williamsnak ezen cikkére fieverka, a washingtoni csehszlovák követ válaszol a N.Y.Times /13/ hasábjain. Tagadja, hogy a csehek saját nyelvüket akarják ráerőszakolni sz idegenre, sőt boldogak, ha idegen