Lapszemle, 1930. október

1930-10-16 [1367]

országgal szemben B$ bsrátsfágos érzülettől áthatott optimista hangú lat uralkodik Olaszországon, ámdg nsm szabad túlságos sokat várni az ilyen hangulattól. Anyagi áldozatokrl'bizonyara"^ ország ellenszolgáltatás nélkül."Eünuenkor ha]lBndo~lesz~az~Í^esüIt ! Államokat arra figyelmeztetni,hogy a szövetségesekkel szemben szállitsf ! adosságköveteléseit, hogy a IGOHG-terv Németország javára reviőiálható legyen, de a aadisoreból szá maző saját feleslegéből egy garast sem lesz hajlandó visszaadni. Szintúgy nen lesz hajlandó engedményeket tenni a Hémetországgal való kereskedelmi szerződés megújításánál, ha ősei ninassn^ ellenszolgáltatásokkal fedezve. Meg kell elégedni ozzól a tudattal,nogy GIPSCO.nem ui«g9Kadaiyozni hanem előmozőits ni szeretné Németország talpraállását. Németország mai tehetetlenségétől annak Olaszország általi félve elképzelt hegemóniájáig oly nagy a távolság, hogy belátható időre nem állh&i elő ilyen d változás. Olaszország kívánsága és hite az.ht^ Némotor3hágnak a • Hajna vidék kiüritése után ismét politikai tényezővé kell. lennie a hatltmas európa. koncertjében amellyel dolgozhat és adott esetben • együtt is •ük5dhetik. " Ábrándok Déltirolról " ciraen foglalkozik a Eayer.líiirir /l'> 288/ insbicki levelezője a Pr&nk. Kurír római levelezőiének azzal a tudósitásával^amely Dáltirol számára tett olyan könnyítésekről vél beszámolhatni, amelyekről magában Déltirolról semmit sem j en tudnak, kjlönös/arra vonatkozóan,hogy Marziali prefektus teljes métrékben és minden korlátozás nélkül megengedte volna a német magánoktatást. A Balkánunióról irva a Franki .Ztg. /15766/ megjegyzi, hogy a jugoszláv delegátusnak az athéni konferencián tett ama kijelentése* hogy " a Balkánt a balkáni népeknek !" az Adria túlsó partjának szólott , ahol e Balkánuniőval nyilvánva Lóan némi hűvöséggel állanak szemben, különösen, mert Albánia is benne van. Ha egy igazi»politikai