Lapszemle, 1930. október

1930-10-16 [1367]

kérdések dominá tak éa különösen a balkán államok nemzeti kisebbségeinek problémája. A politikai bizottság vitája kizár^iag akörü, forgott, hogy a konferencia foglalkozz*k-e a kisebbségi kérdéssel.Amikor bolgár részről már kezdetben követelték a kisebbség védelmi kérdésnek a konferencia munkakörébe val

A fölvételét,a szervező bizottság ki jelentette, hogy ez a kérdés egyáltalán nem szerepel a konferencia tárgysorozatán. A bolgár sajtó ellenezte.hogy a bolgár delegáció a konferencián részt vegyen,amelyen a kisebbségi kérdésre mégcsak beszélni sem szabad.Amikor a bolgár delegáció a konferencián ennek dacára megjelent,azt lehetett hinni.hogy bolgár részríx megbékültek azza. a gondolattá.,hogy a ba kán konferencia nem foglalkozik a kisebbségi kérdéssel.Ennek dacára es a kérdés már kezdettő.. fogva vita tárgyát képezte,mert a bo gár de.egáció eré_yesen követe;te,hogy a balkán államokban éj.ő bolgár kisebbségek helyzete napirendre tűzessék.Eleinte ifirov.a bolgár delegáció vezető je,később pedig a helyébe lépett Szakazoy bolgár szociáliBta képyidelő feszegette a kisebbségi kérdést.A bolgár és aibán delegációk kijelentették.hogy a kisebbségi kérdésnek a békeszerződések rendelkezései szerint val* kezelése termtheti csak meg azt a légkört,ameiy alkalmas a halkán unióról val^ tárgyalásra.^z Obzor oikke ezután kiemeli>hogr a balkán uni

A ^0 milli^ lakossával és i,2Ó0.000 hektárnyi, területévé^ Oroszország és Németország után Európa legnagyobb áiiamegységét képezne és másfélszer akkora volna mint Olaszország.Az első balkán konfereiv^ cia sikerét abban látja a cikkíró,hogy az összes balkán államok képvise* lői roegjelenetek és megállapodtak abban nogy megkezdik a balkán á-.amok kulturális,gazdasági és politikai.közeledését. Az Qbzor / 1BJ összegyűjti a trieszti o,asz lapoknak a krajnai eseményekrő. szóló híreit.amexyek szerint a rendőrség a letartóztatottak közű. tiz egyéni adott át a biróságnak,akik közvetlenül vagy kö*-