Lapszemle, 1930. október

1930-10-15 [1367]

kozott a Gazetta di Veneziénak melyben röviden reflektál a Neue Frelé"Presse" legutóbbi közieminyíre amely Pabst visszatárSsét is elő*e láthatd további politikai szereplésit károsnak mondja., :'cncez amit ellen felhoznak, mondotta Pabst 5-raagy ha jánálsogva el 5 re ráncigált aggodalmak.hogy a közvéleményt ellen hangolják, Suttal is a hazugságok gyerekesen és nevetségesen felépített kártyaváráról V8n sző.amelyet a tények már leromboltak. Különben i3 rögtön szembeStlő a cikk tendencia > azckelőtt,akik tudják,hogy a cikk sugalmazója Schumy volt miniszter az agráriusok vezetője a Schober kormáay volt belügyére ugyanaz aki rendeletet adott ki az 5 kiutasítására Annak a demokratának típusa 5 aki esküdt ellensége a nacionalizmusnak és facizmuanar*. A német egység gondolatának a nemzeti szocialisták programm jában elfoglalt vezeti szerepéről elmélkedik a Tevére 17. berlini kel tezásü cikkében ás ezuttal azt a kérdést kntizáljo,

m

i

n

5 mértSkben és formában dominálja az antiszemitizmus gondolata a német egységre törek vő nacionalisták programmját, Flandm franci8 kereskedelemügyi miniszternek/ffágaoan Kies ben, Budapesten , Belgrádban és Bukarestben tervezett, illetve kivitel alatt 4II0 körutazásáról tesz említést a Tribuna 14. Az utazás be vallott célja megerősíteni a gazdasigi kapseolatokat Franciaország éz Keletközépeurópa illetve a Balicán egyes államai között. \ Tribuna ehhez kommentárjában megjegyzi,hogy éppen most az athéni balkánkonfe r"encián hangsúlyozták annak szükségességét, hogy balkáni államok ne lépjenek semmiféle kapcsolatba nem balkán államokkal. Franciaország' ellenben szövi a szálakat a Balkán államokkal. !3z a manőver is meg erősiti az olasz lapot^ama gyanújában, hogy hátha Franciaország mégis Balkán államnak számítja magát. A Jugoszláviában állitőlag küszöbön álló poltikai direkti. va változással kapcsolatban a licoío 14. hivatkozik egJliiQg~ne]L~nevé~