Lapszemle, 1930. október
1930-10-15 [1367]
mol be erről,. Közli a lap mind a huszonhat lelkésznek a nevét is. akiketa sérelmes intézkedés ért Közli egyidejűleg, hogy a kultuszminisztérium rendelete az intézkedést nemcsak azzal indokolja, hogy az illető lelkész K magyarul oktatták a vallástant, hanem azzal is hogy agitációt fejtettek ki a sváb propaganda ellen» Mindenesetre feltűnő a lap szerint, hogy a kultuszminisztérium vonatkozó rendelete egyidejűleg látott napvilágot •k'iadler temesvári kanonoknak szatmári püspökké tortént kinevezésével, amit szintén a szatmári u,n. visszasvábositási akol 6 érdekében valónak kommentálnak, de a lap mégis ugy értesül, hogy a szatmári róm.kath. püspökség körében nem fogják szó nélkül hagyni a kultuszminisztérium! rendeletet, hanem akár parlamenti uton is fellépnek ellene,. Mert a legdurvább felfogásra vall, hogy amikor a kultuszminiszteri rendelet eltiltja a lelkészeket a vallás tannak magyar nyelven történő oktatásától, egyúttal lehetetlenné teszi magát a vallástanitást is„ hiszen a valláetant olyan nyelven kell tanítani épp a kitűzött erkölcsi cél érdekében, hogy azt a gyermekek meg is értsék, már pedig Szatmárban a gyermekek legtöbbje nem beszél más nyelven, mint magyarul, még ha un. sváb leszármazottak is, sőt az indexrtett lelkészek egy része olyan vidékeken székel, ahol nincs is egyetlen u.n* sváb lakos senu Egészen kézenfekvő, hogy a kultuszminisztérium vonatkozó intézkedése sváb politikai vezetők befolyására vezetendő vissza,, Hiszen már * június 3-án ismertette a szemle a szatmári visszasvábositási akció élére delegált Striegl József tanárnak egy Banatsr D.Z.-beli cikkét, amelyben éppen ezzel a követeléssel lépett elő, hogy a szatmári magyar lelkészek kongruája megvonandó, mégpedig retorzióképen, lévén ők a visszasvábositási akció leghatékonyabb akadályai. Ilyen megítélésben fogja fel a kérdést a Hóli Hirlap 15-235 is, mely ezzel kapcsolatosan a romániai szászok és svábok kisebbségi harcmodora közötti különbségről vezércikkezi k» Az erdélyi szászok szintén nem sn-