Lapszemle, 1930. október

1930-10-13 [1367]

ország az antanthatalmak oldalán küzdött. Itt említi a cikkíró Horvátországot, amelynek nyugati és katholikus civilizáltsága messze fölötte áll a szerbekének, akik azonban ezt az országot a belgrádi katonai diktatúra sarkával taposnak. Ide tartozik a szernek terrorizmusa miatt agonizáló Kacedónia, ide tartozik Albánia, amely kénytelen tűrni, hogy m fiainak tömegei e pánszerb militarista politika nyomása alatt nyögjenek. Mindent összevetve a Duna menti Balkán sakktáblája az elkövetett igazságtalanságok képét tárja fel, amely igazságtalanságokat jóvá kell tenni. A pánbalkán gondolat hasznos ás értékes voLna, hs odairányuina, hogy kiküszöbölje 8Z igazságtalanságokat, de sajnos ugylátszik más célt nem követ, mint azt, hogy szintén garantálja a status quo állapotának fenntaiw tását. Sz a pánbalkán gondolat tulajdonképen a páneurópai idea kisebb kiadása, ugyanazokkal a hézagokkal és utópiákkal, amelyek emennél jelleg- zetesek. A m8i feje tetejére állított helyzetben páneurópai, illetve pánbalkán szolidaritást hangoztatni az elkövetett igazságtalanságok jóvátételének szándéka nélkül a cikkíró szerint nemcsak utópisztikus illúzió, hanem egy nagyon átlátszó macchivellisztikus manőver is, amely odairányii hogy az európai közvélemény figyelmét az ezeknél sokkal f ontosabh problémáktól elterelje. A leszerelés ás a kisantant cimen a Corriere della Sere /ll/ vezeti helyén hosszabb cikket közöl, mely megállapítja, hegy a leszerelás kérdésének megoldása elé a francia akadékoskodáshoz hasonlóan súlyos akadály hárul a francia politika szolgálatába szegődött kisantant rásf r5l is. Amikor tehát ennek a kírdésnek genfi előkészítisérői 5s éídemle ? ges le tárgyalásáról lesz szó, kény tel enk lesznek számolni azzal az erővel, amelyét a kisantant képvisel. Tévedés azt hinni, hogy majd ha esetleg a nagyhatalmak egymás között megállapodnak a leszerelés kérdésében, ezecl az ut 8 leszerelés végrehajtásihoz nyitva is lesz. M3jd meg fogják