Lapszemle, 1930. október

1930-10-13 [1367]

gyarorszagon éltek századokon át szabadon tartották meg és fejlesztették tovább nyelvüket és nemzeti intézményeiket* A háború utáni Magyarország 141,682 tét anyanyelvű lakosa 7 vármegyében és nem kevesebb mim 1236 olyan községben szétszórtan él, ahova a XVTIT^század folyamán fokozatosan vándorolt be és helyezkedett el a magyar lakosság közzé,. A 7 vármegye közül csupán kettőben haladja meg a tótok száma a lakosság 10 #-át,

? nevezetesen Békés»vármegyében 16,9 f

0 és Esztergom-vármegyében ahol 12*3 % a tót lakosság számaránya* A többi vármegyében átlagban 3 Budapesten pedig 1.5 $ az arány. Ezekből az adatokból nyilvánvaló hogy a tótok nem ugy mint az ezidőszerint Magyarországon kivül élő nagy és homogén magyar tömbök * sehol sem alkotnak a jelenlegi Magyarországon összefüggő településeket, hanem minden községben magyarokkal keverten élnek, amit magától értetődően tekintetbe kell venni a népoktatási intézmények f elállít ás áiiál* Mindössze 35 olym község van, amelyben a tót lakosság számaránya 20*50 % között mozog, E lakosság szá mára 50 iskola áll fenn, amelyekben a szlovák nyelvet tanítják.; Emellett az érvényben álló magyar törvények értelmében magányosoknak, egye s ül eteknek és egyházköz

0

' ^kn^k joguk van arra, hogy iskolákat állítsanak és tartsanak fenn, «^«lyt»kben szabadon állapithatják meg az oktatás nyelvét* Egyetlen esetben sem tőrt ént meg; hogy a magyar hatóságok bármiképpen is megakadályozták volna ennek a jognak a gyakorlását* A magyarországi tótoknak "Szlovenszke Noviny* oim alatt tót nyelvű lapjuk van, amely a háború előtt a mai Sz'iovenszkó lakosságának közkedvelt újságja volt* ö

zlovák és oseh lapokat és könyveket szabadon lehet Magyarországra bevonni, amit nem lehet elmondani a magyar újságok és könyvek beviteléről Csehszlovákiában,:* "Uhorszky Krajinszk^ Ozdev&lacl Spoloh" és a "Szlovenszko Denninski Spoloh* név alatt két egye sülét is van Budapesten, amelyek ápolják a kulturális, nyelvi ós