Lapszemle, 1930. október

1930-10-08 [1367]

csöve, a Patria, valamint a erdélyi tartományigazgatóság épülete előtt éleződött ki legerősebben„ Külpolitika,, Az athéni Balkán-konferencia megkezdéséről távirati jelentéét közöl a Keleti üjság 8-222* A konferencián Papanastasiu görög miniszter elnöklete alatt Albánia 10, Bulgária 11, Görögország 30, Jugoszlávia 7, Románia 30 és Törökország 10 delegátussal képviselteti magát. A megnyitó ülésen a görög kormány nevében Venizeloz, a nemzetközi békeiroda nevében La Fontaine és végül Walters, hivatalos népszövetségi megfigyelő is beszélte Srderaben a konferencia mindjárt az első üléeen a Balkán-Bank felállitásával, a balkáni államok valutájának' egységesítésével ée az egységes postaportó kérdésével foglalkozott. Kisebbségi ügyek« "Magyar nap* volt a marosmegyei Nyárádszeredán, amiről a Ke• * •* m -»» — m mm •»*••»•» mm mm mm «••••»<• mmm mm m leti Újság 8-222 részletes tudósítást közöl* A nap programmján tenyészállat-kiállitás, majd gazdaértekezlet, aztán ünnepélyes istentisztelet, később köz-ebéd „ végül nagygyűlés szerepelt,, A gyűlésen György József képviselő beszélt elsőnek. Leszögezte, hogy a Maniu-féle nemzeti paraszt párt kormányra jutásával az erdélyi magyarság eleinte reménykedett nehéz helyzetének javulásában ^ a reményt azonban •csakhamar kétkedés kellett felváltsa,, Pártatlan igazságszolgáltatás, mintaszerű közigazgatás és bscsülstes8 kormányzás nélkül idegen tőke nem jön Romániába. í% ebben a gazdag országban a nép immár oda jutott, hogy ezrek és ezrek lesznek a télen fa és betevő falat nélkül. Hasonló szellemben beszélt Szoboszlay László képviselő is, A romániai magyarság az u

0

n„ demokrata Maniu-kormány uralma ellenére ma is magalázottnak érzi magát nyelvében, kultúrájában, faji és nemzeti mivoltában, mert nem lehet demokráciáról beszélni addig, mig a lakosság egyharmada másodrendű polgár s amig nemcsak a magyar, hanem az szeréves kultúra ellen is napról-napra súlyos merényletek történnek. /A két kije-