Lapszemle, 1930. október

1930-10-03 [1367]

A lapok genfi tudósitássi beszámolnak a Eriand és Curtius dr között a leszerel5si kérdésben folytatott genfi vitáról. A Germama A-456/ genfi tudósítása megállapítja, hogy Briand kettes szerepet játszott, amennyiben a Nemzetközi Női Szövetségek képviselői el^tt a pacifista Briand szólalt meg,, aki a fegyverkezési ipart vádolta meg az zalj hogy a sajtót leszerelés ellenesen befolyásolja, mig a népszövetségi szószékr'l még soha sem mondták meg olyan világosan., mint most Briand, hogy Franciaország nem gondol a leszerelésre, mielőtt a bizton ságnak az a foka nem éretett el, melyet Frsncisország tsrt szükségesre Briand beszéde mis vonatkozásban is világosan mutatja a francia páneurópai terv háttereit, mely terv nem egyéb, mint felmelegített genfi programm. Vastag betűkkel emeli ki a tudósítás Curtius dr válaszából szt a részt, hogy a német ut fordítottja Briand utjának, mert a biztonság cssk akkor érhető el, ha végrehajtják a leszerelést. A DA2 /£• 457/ megállapítja, hogy a genfi leszerelési vita ismSt meddő volt, Briand és Curtius besz§őér51 szóló tudósításának végén pedig megemliti hogy Cecil lord fejtegetései távolállnsk Eenderson erélyes és ugylát szik már feledésbe ment besz5dát51

s Apponyi gróf pedig nagy nyomatékká] képviselte az egycldalulag lefegyverzett államok álláspontját. A Meinel--kérdésben a német 5s a litván népszövetségi delegá ciők között létrejött genfi kompromisszumról szintén beszámolnak a ls] és a Germania /1-456/ megállapítja, hogy megegyezés áltsl biztosi te. vannak a szabad választások* és hogy ámbár a kompromisszum még meg sem közelíti a Merael-kírdás beható megoldását,, szert mint részleteikéin 5 gis üdvözlendő Memel német iakosságs érdekében, A Voss Ztg ben /1463/. Dr Franz Klem, a lap bécsi levelez