Lapszemle, 1930. október

1930-10-29 [1367]

nemben folytatja beszédét s egyúttal intett egy detektivnek, aki kisietett a teremből és harangjellel allanairozta a rendőrséget . A ren

~ d

őrség közbelépésére azonban nem került sor Dobránszky beszéde to~ vábbi folyamán serkentette a magyarságot, hogy lankadatlanul küzdjön jogaiért és ostorozta a földreform végrehajtását.. /P.M..Hirlap 28-24?/. A magyarországi tótok a csehszlovák határ mentén, olmmel a szociáldemokrata Právo Lidu /2&«£54/ esti lapja irja, hogy az Ipoly folyó nem nyelvhatár, mert a tótok nagy ékben még Budapesten is tul élnek- Ebben az ékben körülbelül 64 szlovák község van 85.©t# lakossal s ezek közül 7t <f szlovák* Nemzetiségileg olyan kömyéi: ez, amelynek szlovák jellegét a magyarok sohasem lesznek képesek elpusztítani Azt lehet mondani, hogy a határmenti lakosság nagyrésze szlovákul beszél- A határmenti aónában Magyarország oldalán a legnagyobb községek; Balassagyarmat, Sudice /?/,Vanarce /?/, Szivák, Guta, Drégely, Aszód, Patvaro, Csesztva/?/, Terany /?/ és Agárd. Ezek mind földmives községek, amelyekben az összes tótok magyarul beszélnek, de otthon tótul. A világháború előtt az ottani iskolák r: legalább némelyikében tanítottak tótul is, de a háború után a tótellenes magyar rezsim rendkívül kiélesedett a határ mentén. Megkezdődött a tót tanitók és papok perzekuciója, akik, védték a tót nép jogait éa az anyanyelvén törekedtek a vallást tanitani, A háború után az ottani iskolákban csak magyarul tanitanak. A magyar tanitó nem tűri meg, hogy . a tót gyermekek egymásközött tótul beszéljenek és szigorú büntetősekkel, sőt veréssel büntetik a vétkezőket» Általában * bot a magyar iskolában, amelyet látogatni kötelesek a tótok, fontos pedagógiai és hazafias eszköz* Ma a tőt Istentisztelet a magyarországi tót köz ségekben is be van tiltva, vagy a minimumra redukálva„ Á magyarországi tótnak nem szabad követelni a kulturális önképzésének a lehetőségét sem

i mert a magyar hivatalnoknak az a véleménye, hogy ha a tót