Lapszemle, 1930. október
1930-10-29 [1367]
nemzeti létének megdöntésére irányul. Éppen ezért a magyar párt nagygyűlése kötelességévé teszi a párt elnökségnek,, hegy minden esetben, amikor a parlamenti harc sikertelensége megállapítható 9 a romániai magyar kisebbség sérelmeit a Nemzetek Szövetsége elé vigys Az itt ismertetett és a nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatot előzőleg már Bethlen György gróf pártelnök is alátámasztotta megnyitó beszédében* A pártelnök mindenekelőtt lsszögezte,, hogy minden aknamunkával és ellenkező híreszteléssel szemben az 1920 évi országos parlamenti választások, valamint az 1930 évi közigazgatási választások megcáfolhatatlanul bebizonyították, hogy a magyar párt magában tömöríti áz egész romániai magyar népet. Ennek megállapítása után rátért Bethlen György a beszédében a romániai magyarság helyzetének vázolására mely a legutóbbi időkben nemcsak nem javult, hanem a nemzeti paraszt párt két évi kormányzása óta még erősebben romlott. Pedig a romániai magyarság nagy reményeket fűzött a gyulafehérvári határozatokat meghozó Maniu Gyu» la kormányuralmához. Ebben a reményében még az előzőleg a Népszövetséghez benyújtott panaszát is visszavonta., Reményében azonban fájdalmasan csalódott,, A demokrácia elvével kérkedő Maniu-kormány elsőnek az uj közigazgatási törvényt hozta meg,, mely valósággal gúnyt űz az önkormányzatból Gazdaságilag isa Maniu-kormány óta romlott le Románia oly határtalan mértékben, A gazdasági válság világjelenség ugyan „ de viszont tagadhatatlan, hogy Romániában az elvakult sovinizmus sugallatára megalkotott agrárreform és a nacionizálási rendszer csak első áldozatokul szedte ''lő a kisebbségeketD de ma már az egész ffszág szenved emiatt. Hozzájárul mini ezekhez , hogy a gazdasági válság miatt amúgy is tengődő népet hallatlan mértékben felemelt adókkal sújtotta ugyanez a Maniu-kormány és ezeket az adókat a kormányzati politika célzatossága folytán ugyancsak a kisebbségek szenvedik .-hatványozott mértékben, Az isteni és emberi jogok meghurcolásának, a XX- század szégyenének kell nevezni, hogy valaki csak