Lapszemle, 1930. október

1930-10-27 [1367]

háború előtti államadósságok valorizálás él ak kérdését, a •Reggeli Újság* párisi jelentése szerint félbeszakit ott ák. A lap tudósítója rámutatt arra, hogy a magyar kormány a párisi járadékkonferencián azt az álláspontot foglalta el, hogy tekintettel az ország pénzügyi helyzetére, amely az innsbrucki egyezmény óta egyáltalán nem javult, fokozottabb valorizációs terveket nem vállalhatunk 1 Mindazonáltal a magyar kormányban is meg van a hajlandóság arra, hogy a valorizáció kérdésében a hitelező államokkal megállapodásra jiíBon s ezért elvben elfogadta a hitelező államoknak azt a javaslatát, hogy a járadékadÓ3ságot törlesztése? járadékokká változtass ák át. Ennek az elvi megegyezésnek véglegesítését azonban még különféle részletkérdésekbe vágó ellentétek hátráltat ják A legnagyobb ellentét a törlesztés tartama és annak nagysága szerint mutatkozik a hitelező államok a törlesztendő adósságok tőkeértékének 100 % hoz ragaszkodnak amivel szemben a magyar kormány csak 70 $-ot kin ál.-.. Ezekre az ellentétekre való tekintettel határozták el a párisi j áradékkonferenoia félbeszakítását, hogy a kiküldötteknek alkalmuk legyen kcrmanyaikkal érintkezést keresni. A "Reggeli Ujság* mértékadó helyről kapott értesülésre hivatkozva a2;t mondja, hogy a párisi járadékkonferencia kedvező hangulata remélni engedi, hogy a háború ellőtti államadósságok valorizálásának kérdésében az érdekelt államok ezúttal megegyezésre jutnak. Ottó* királyfi a "Reggeli Ujság" béosi jelentése szerint nagykorusága napján kiáltványt készül intézni a magyar néphez s ugyanakkor manifesztumot intéz Ausztria népéhez is.. A magyar néphez intézett kiáltványában megesküszik a magyar alkotmányra és leteszi a koronázási esküt, az osztrák néphez intézendő manifesztumában bejelenti, hogy ma még nem foglalhatja el az osztrák trónt,, de az osztrák koronára való jogait fenntartja, A magyar néphez intézett manifesztumában bejelenti