Lapszemle, 1930. október

1930-10-25 [1367]

Magyarország.. Utódállamok. A balkáni konferencia első üléséről beszámolva a Monitor /&/ athéni tudósitója kiemeli, hog

y a balkáni konföderációra való kilátások ma Briand páneurópai terve után

? kedvezőbbek mint valaha . már azért is, mert a Balkán szociális és gazdasági konstruciója •.'Pjenesen predesztinál egy ilyen unióra, A balkáni államok szolidaritását ogyedül Bulgáriának az az álláspontja teszi kétessé, hogy kort föderáció csak a balkáni népek szellemi leszerelése után jöhet létre A Monitor kifejti, hogy egy balkáni uniónak célja nem az volna, hogy antagonizmust szitson Európával szemben, hanem hogy eliminálja a bal^ káni népek közötti veszedelmes rivalitásokat„ Egy altruista alapon felállítandó Balkáni Collegium nagyban elősegitené a pacifikációt, Románia; irja a Monitor, elsőnek állitott fel Athénban egy ilyen célú kollégiumot és most Belgrádban készül egy hasonló intézmény a balkáni ifjúság számára Egy angol hadihajóosztagnakJ-egutóbbi constancai látogatásaval kapcsolatban a Monitor /7/ hosszabb bukaresti cikkben mutat arra, hogy az angol flottának ez a látogatása r

eménysugárként .jelent meg Románia sötét felhős egén A román kikötőben tett látogatás ugyar tisztán udvariassági aktus volt de azért szorosabb kapcsolatoké lehetőségeit is re.jti magában Anglia és Románia között Kern tito': irja a Monitor, hogy a Maniu kormány elejétől fogva az angol orientációt kultiválta az ^varesca kormánynak olasz és Bratianuék francia orientációjával szemben, As utóbbi idők eseményei arra vallanak hogy Romániának sikerült Angliát megnyerni De tisztában kell lennie azza

l , hogy Angliára csak pénzügyi és kereskedelmi téren számithat bármennyire kivánná is Románia, hogy a hatalmas angol birodalomban egy szövetségest nyerjen esetleges bolsevista veszedelmek ellen Henderson admirális legutóbbi román látogatása a Fekete-tengeri