Lapszemle, 1930. október

1930-10-25 [1367]

Dennik /22 245/ szerint - külföldi barátaik bizonyai örömmel fogják fogadni természetesen azon feltétel mellett, hogy a lehetőséghez képest mellőzni fogják a kifejezés sovén formáit ős a nemzeti ügyéri való munkájuk kéz-kézben fog haladni a szomszéd nemzetekkel való kul turális *ís szociális érintkezés mellett,

: Ma már egyetlen európai nemzet sem alapozhatja politikáját háborús pszychozisraía béke ós esetleg a lefegyverzés kérdésében mindenkire kötelező az együttműködés, hacsak el akarjuk háritani egész ilrarópa fejéről az ujabb s talán végleges vészt. Azért szólok igy, mert olyan lelkes hivője voltam a szlovák felszabadulásnak és mert annyi reményt táplálok a szlovák kultúra jövője iránt, hogy szükségesnek érzem megvizsgálni mindazokat az utakat, amelyek a szlovákok /s rajtuk keresztül &z egész csehszlovák nemzet/ és a magyarok; közötti kibékülésre vezethet bud

ap

esti nek

r Ugy értesítettek, hogy a /"Magyarságában megjelent cikkemet mely mindegy három hónappal ezelőtt jelent meg, sok szlovák barátom félreértette éa ugy interpretálták^ mintha irányváltoztatást jelentene a szlovák problémáról való felfogásomban.." íratható,~ hogy cikkem teljes szövege nem volt közölhető Szlovenszkón, különben nem támadhatott volna körülötte olyan félreértés. C

ikkemmel oéloa volt megvilágítani a feszültség meg enyhüléséinek akadályait Magyarország és szomszédai, főleg Csehszlovákia és Románia között /az utóbbi esetben legalább oly mértékben mint ^seliszlovákiánál/ s igy termé szetszerűleg kikerültem ax^aci amennyire csak lehetett minden olyan irányú érvelést, amelyet a magyar nemzeti érzékenység elleni offen- ^jvának lehetne tekinteni

. Be azért mégis elég világosan kifejeztem, hogy a "revizió" nézetem szerint zsákutcába jutott s nem lehet disputálni rajta s épp ugy a Habsburgok visszatérése sem engedhető meg* Másrészről azonban hangsúlyoztam, hogy inkább a győzteseknek,