Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-26 [1366]

geteg tinta folyik el aa ero szakos "magyarosításról " A románság helyzetéről S magyar uralom alatt a pápai ref or» mátus közgyűlésen Balogh Jenő volt igazságügyminiazter előadását refe.álja el a Déli Hirlap 26-219, Itegyvárad 25-219 éa Erdélyi Hirlap 25-3666 Azzal ellentétben, hogy a mai Nagy-Románia hogyan kezeli a kisebbségi kérdést, a régi Magyarországon a gor keleti román lelkészek évi 3 millió a"* ranykorona kongruát kaptak, A román püspökök, köztük Christea Miron jelenlegi romániai pátriárka, aki. akkoriban karán a eb esi püspök volt, fejenként minden esztendőben 20-000 aranykorona támogatást élveztek a magyar kormánytól A msi magyarországi szellemről gúnyolódik epésen a Brassói Lapok 26-211, pellengére állítva a magyar igazságszolgáltatást. A cikket *»«r <at **> mm Mikes Imre irta, aki egyébként nem először eresz t meg ilyen elmefut tatást., aminek éppen a kisebbségi sajtóban bántó éle van. Kisebbségi ügye k . A kisebbségi kérdésről a népszövetség kisebbségi vitája kapV"> «• JT> Mi ma -m- m -Jh '- M| - • • • • .. (tíl «• u» WC caán a félhivatalos jellegű Argusrak a tegnapi szemlében már ismertetett cikke után a Magyar Szó 26-221 ma a liberá.'lie párti Ordinea cikkét referálja el, A következőket írj- : A béke .'szerződ esek reviziőját követelő ál* iemok Wm\% előjátékképpen'a kisebbségi jogok fokozottabb védelmét követelik. Azt ki vílnják, hogy a TTlpszöve

!

'.ség szigorú ellenőrzést léptessen életbe a kisebbségekkei rendelkező állani okkal szemben. Ez ellím a kisantant-állam ok, valamint Lengyelország és Görögország élesen tiltakoztak, hl ezen a Fépozövetség ellenőrzése alapjában támadná meg a nemzeti szuverenitást., Egyébként egyetlen ország sincsen jobban sértve és ellenőrizve a kisebbségi kérdésben,, mint Romái)ia. Pedig éppen ez az állam az. amely legtöbbet engedett. Jóllehet a kisebbségi kérdés igen fontos Európa békéjére, még sem kell túlozni ebben a :• Sv(Uzo^n . El kell ismernünk, hogy a