Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-24 [1366]

egyezés szerinti bejelentési határidőt elmulasztották,. Az elveszett és a késés folytán elértéktelendett betétkönyvek értéke 600,000 aranykoronára rug Gyárfás Sleroér magyar párti szenátor most a budapesti TíLBtí utján interveniálni próbál az ügyben a budapesti postaigazgatóságnál „de ha az intervenció nem jár eredménnyel a ha a magyar postatakarékpénztár nem ismeri el az elveszett vagy késedelem folytán elértéktelendett betét, köyveket, az emiitett összeg erejéig a román állaiaot fogják perelni,. Az erdélyi magyar szinészet válságát a magyarországi irók és színházi ügynökségek elten élezi ki egy cikkében a Temesvári Hirlap 23215, mert a magyar színházi ügynökségek, névszerint megnevezve Marton :iSr nő„és a magyar szinmüirók » névszerint megnevezve Harsány! Zsolt

t egyáltalán nem törődnek a magyar nemzeti érdekkel.) han*m csak a tant ismékkel Kisebbségi ügyek A népszövetségi kisebbsági vitáról csak az ismeretes jelentéseket közlik a lapok Kolozsvár város tanácsában végre magyarul beszélhettek,, bár óriási botrányok és zaj közepette, A város költségvetési vitájában Zágoni István magyarul olvashatta fel a magyar párt deklarációját a &elzbi Újság 24-210 szerint „ miután Socol Aurél

l; a romín nemzeti paraszt párt kolozsvári szervezetének elnöke állástfoglalt amellett

c hogy az itt élő kisebbségeknek természetadta joguk van anyanyelvük használatára,. Knnek megfelelően aztán a kormánypárti többség bele is egyezett a magyar nyelvű felszólalásba, az ellenzéki blokk azonban botrányos lármával zavarta e jellemző, hogy a botrány élén a renegát Bornemissza Sebestyén állott. Megint egy "lázadás" vádjáról számolnak be a Nagyvárad,, Magvar Szó 23-21? és Keleti újság 24-210,, A nagyváradi ügyészség izgatás és lázadás váriját emelte dr.Kotzó Jenő, a magyar párt biharmegyei tagozatának elnöke, valamint a biharmegyei Diószeg 16 magyar tanácstagja és t -.,-,£•> i c\/tl TÁR r. -v f