Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-23 [1366]

jában a tömegek müvelése első helyen áll* Nem szabad elfelejteni azt sem, irja a Monitor hogy a román nép 60 #-a analfabéta és hogy Európáb

an alig van nép, amely annyira rászorulna a művelésre, mint a román. Az obs koránt izmus vádja tehát nem volna eg észen indokolatlan, ha a kormány intézkedésének ntm volna meg az a magyarázata, hogy Romániának i ké£ző tul sok tanit ó/lak olaja van„ A háború után, amikor Románia olyan területek birtokába jutott, ahol nem igen voltak iskolák/?

/ és amikor bekövetkezett a felszabadított parasztság müvelésének szüksége, Románia természetesen nem rendelkezett elegendő tanítókkal

:

. A százával létesített ilyen Iskolák azonban annyi tanitót képeztek ki, hogy ezeket most nem tudják foglalkoztatni, üzért kelletett ezeket az iskolákat moet megszüntetni, Ami a középiskolák lezárását illeti, a kormány kijelenti hogy az inkább csak formai procedúra, mert ezek az iskolák csak papiroson léteztek Szükségessé tette az i

skolák lezárását a román Intel- ' l

lgenoia és bürokrácia túltengése is, amely óriási súllyal nehezedik az állami költségvetésre. Mert a parasztság is inkább állami pályákra törekszik, minthogy a gazdasági iskolákat látogatnál Mindezért határozta el magát a kormány az iskolalezárás merész lépésére Besszarábia bizonytalan jövőjéről ir a Monitor /

5/ egy ki3hlnevi keltezésű tudósítása, amely kifejti, hogy az a bizonytalanság a bessaarábiai lakosságra is rányomja bélyegét. Suttogások és mendemondák zaklatják ennek a parasztságnak békéjét, A kettétö

rt dnvesz^ji^ * vasúti hid a Monitor szerint szinte szimbolizálja Besszarábia bizony talan jövőjét Gazdasági fejlődése köalekedési eszközök hiánya miatt lehetetlen Uj utak és vasutak kellenének, De mindenfelett ott lebeg az a nagy kérdés? mit fog hozni a holnapi nap SBOV jetoroszország ban? A trieszti kivégzéseknek jugoszláv hatásáról a New-York Times /12/ belgrádi tudósítója azzal számol be

s hogy a konfliktus helyett