Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-23 [1366]

lehetne, vagy lehetett volna cz olasz-francia tárgyalásokra, olyan értelemben, hogy itáli8 most a német választások eredményét látva nagyobb árat akar szabni a Franciaországgal való megegyezésnek. A horvátok elnyomó ttságáról és szenvedéséről hosszú vezércikkekben elmélkednek a Giornale d*Itália és Corriere delia Sers /21/« abból az alkalomból, hogy a Németországba ás Belgiumba menekült horvát hazafiak is külön-külön memorandumban tárjak fel szenvedéseiket, A genfi ülásezésen

} melyről a 21-i lapok is részletes tudósitást közölnek, a genfi Tanács Titkárságának átszervezése körül élénk vita indult meg, melynek egyik szónoka olasz részről Gallsvresi volt, aki minden köntörfalazás nélkül feltárta a kérdés kényes vonatkozásait,amikor nyíltan rámutatott, hogy a genfi Titkárságban valósággal Anglia és Franciaország diktatórikus befolyását állandósították. Magyarország. Bethlen gróf miniszterelnök genfi tartózkodása alatt rövid nyilatkozatot adott a Gazzetta del Mezzogiorno /20/ tudósítójának Magyarország és a kisantant viszonyáról. 4 beszélgetés bevezetéseképen a ísp tudósitója ismét megállapítja azt az ismert tényt, hogy a kisantant mesterkélt politikai szisztémája ellentétben van sok más európai állam jogos érdekeivel. Szek között említi Magyarországot, amely már jó idő Ót8 szenved ennek a balkáni szisztémának nyomísa alatt, amely nyomást Benes, a csehszlovákok kipiszka ihatatlan külügyminisztere, még mindig fokozni igyekszik. A csehszlovák gazdasági politika szempontjából kétségtelenül indokolt az a manőver, amely az u.n. Duna-menti államok vámuniójának , nyélbeütése felé törekszik. A kisantant gazdasági próbálkozásainak egyik ' legutóbbi állomása a szinajai konferencia volt, amelybe Magyarországot is bevonták. Vájjon azzal, hogy bizonyos gazdasági érdekközösségbe vonják • Magyarországét ás enyhítik annak izoláltságát, elég ok-e arra, hogy