Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-22 [1366]

zatnak különös érdekességet ad, kogy Mironescu, bár hangsúlyozza,hogy személyes nézete*: fejtegeti, nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy ezek lényegéebn megegyeznek a román kormány hivatalos álláspontjával Beve zetésképpen előrebocsátja, hogy minden, nemzetnek szuverén joga megválasztani kormány formáját s ha külső hatalom be akarna avatkozni pl. nak Románia kormányformájának megválasztásában ezt támadás/ tekintené leg. szurerénebb joga ellen, majd elismeréssel fejtegeti, hogy Magyarországot t ört éneiméinek egész folyamán mindig nagy királyhüsoggel jellemzte, s bár a Habsburgok sohasem istápolták a magyar érd ekeket az osztrák érdekek rovására Magyarország mindig kitartott mellettük A királyság hoz való ragaszkodás teremtette meg a mai helyzetet, amely egy olyan államformát teremtett. amelyre eddig nem volt példa a világon /"A király nélküli királyságot"/. Végül a királykérdés megoldásának lehetőségeit megemlítve azt mondja, hogy mivel a magyar légit iraist ác ujabban erősen agitálnak, hogy a szövetségesek fonják vissza a kivétel nélkül minden Habsburgra szóló tilalmukat, a következőkben szögezi le a román álláspontot "Hogy a szövetségesek kimondották hogy a Habsburgpk töb> bé nem uralkodhatnak olyan országban, amely valamikor a régi OsztrákMagyar Monarchia alkatrésze volt ennek főcka az. hogy mi a Habsburgom ban még mindig azoknak az állapotoknak a szimbólumát látjuk, amelynek megszültetése érdekében harcoltunk Németország és Ausztria-Magyarorszg ellen Lehet hogy az a Habsburg- fŐheroeg, akit a magyarok trónukra &karnak ültetni, minden tekintetben kitűnő képességű uralkodó lenne Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy Habsburg-restauráció ismét megbojr gatná azokat a kérdéseket, amelyeket a békeszerződések már lezártak. Azt hiszem, hogy ha Habsburg-királyt kapnának a magyarok, akkor még az eddiginél is intenzivebben dolgoznának a békeszerződések revíziója érdekében- Vé lemér, yea szerint a revizió emlegetése nem járul hozzá a