Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-15 [1366]

Külpolitika, Briandnak a Népszövetség közgyűlésén az európai unióról tar tott beszédét méltatja a Temps 11 ós 12

U

vezércikke.A ll.vezórcikk szerint Briand a kórdóst aost már kellően megvilágította,; be szó de nagy hatást keltett s most^miután ő a magáét megtette, a Népsz

:

kozgyülé,<3én a sor,hogy 5 is megtegye a magáét,.

:

~ A 12,, vezércikk Briana és Hen

de

rson beszédeit állit ja szembe egymással- Mindaketten a békepolitikát szolgálják de más utakonsmig Franciaország a békét a jog ón biztonság alapján akarja megszervezni.addig Henderson hisz abban a csodában,hogy a leszerelés egymaga képes garantálni a békét. Briand koncepciója egy olyan államé

:

mely egy évszázadon belül töbh» ször végigszenvedte a megtámadtatás tragédiáját s mely teljes ólniakarásával akarja a békót^de - méltóságteljes bókét Henderson feli'o jána olyan népé mely a tenger védelme alatt nem érzi magát fenyegetve,mely ma sem adta fel hagyományos izolálódását

;

s teljes akoiósza badságot akar macának fenntartani,hogy érdekeit a körülményekhez képest a legjobür*n ó^vényesitüesse^A mai lehetőségeknek a francia koncepció felel meg inkább ;«int az angol, s Briand nagy beszéde,racl^ cselekvés értékével bír^ igazolj a, hog| a francia békepolitika védelme egyet jelent egész Európa ügyének védelmével. Briand beszédével isinden aggodalmát szétoszlatott az európai unió és a Népszövetség esetleges dualizmusát illetően-.A beszédnek az a része ;

melyben azt fejte gette.hogy a jóhiszemű népek elsősorban lennének áldozatai a Népszó* vétség által létrehozott biztonsági egyazményéknek,ha ezen egyeznéegyidejű nyék elfogadtatása és végrehajtása nem biztosíttatik,- s hogy a bók• megszilárdulása a fagyvarkezósak Ű >• kkectáaéré kedvező hatással ? lesz. - a Temps szerint azok a . sausai' a be szednek melyek a le^tC hozzászólást fogj ékkki váltani &z a k 1 jelenté se $fjáj[ Briandnak. ho-?