Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-13 [1366]

azellemek: az elhagyott várkastélyok termeiben. Iddig már annyit beszéltek erről a részben naiv, részben maliciózts tervről, hogy már igazán abbahagyhatnák, vagy legalább is téli estéknek a kandallók előtti diskurzusának témájává degradálják. A Briand-fále terv az egész világon \ érezhető gazdasági krizis orvosszerének volt feltüntetve. Az tény, j hagyja helybe a lap, hogy valami nem jól funkcionál a modern társadalom * bámulatos összetételében. Azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy a mindent mechanizálni és indasztrializálni akaró düh a szuperproduk- • ció ás a féktelen aktivizmus vágya valósággal bolondokházává változtatta ezt a világot, ahol csak termelnek, termelnek, anélkül hogy tudnák, hogy vannak-e olyanok^ akik ezt a fölös termelést el tudják helyezni, illetve fel tudják használni. Ma a szuperprodukció krízisét szenvedik, amely érthet51eg a piacok egymásközötti harcait, vámhábórákat ás egymás érdekeit kölcsönösen sértő protekciós szisztémákat provokál. Ízen a bajon pedig semmiféle európai egyesült államok rendszerével segíteni nem lehet. A csehszlovák sajtó tovább folytatja mocskolódásait a fascista Itália ellen, amelyhez ürügyül használja fel a trieszti ítéletet irja a Ficcoio /!]/. A csehszlovák lapok szemtelen hangja uj8bb tiltakozásra kényszeritette Orszio Pedrazzit, Itália prágai követét. A tudósítás említést tesz a Slovak cimü lap ama híradásáról, hogy pozsonyi csehek akciót indítottak egy emlékmű felállítása érdekében a Tfeiestben kivégzett szláv terroristák emlékére. A gyűjtésben az összes pozsonyi lapok résztvesznek. A Piccolo megállapítja, hogy míg a jugoszláv sajtó - talán a belgrádi kormány közbelépésére - napról napra jobban kezd észretárni, addig a csehszlovák lspok tartózkodás nélkül öntik ki dühüket és olyan tónusban írnak Itália ellen, amely kezdi ki törülni az olaszok emlékéből annak a fegyverbarátságnak emlékét, amelyet a Piavei