Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-01 [1366]

is egyáltalában Jugoszlávia Izek ugylátszik hajlandók Németországgal szemben sokkal elfogulatlanabban kezüket nyújtani egy uj gazdasági rendhez Budapesten és a csatolt Bécsen keresztül Berlin felé. ugy hogy azután a volt monarchia gazdaslgi területe eurőpailag hasznos ás természetes kibővítést és kiszélesbbitést találnak. A bukaresti összejövetel mögött talán titkos kívánságok is rejlenek; jugoszláv-román részről az a kivánság. hogy Magyarországot másszeru külpolitikai megkötöttségeitől leoldják és idővel túlságos nagy területi áldozatok nélkül a kisantant összes vagy legalább is egyes államaival kibékítsék} és magyar részről az a kívánság, hogy a kisantantot felrobbantsák és ezen robbantás által az őt körülvevő •asgyürtit mág jobban meglazitsák. Talán. Bizonyára mind a három oldalon az az őszinte és sürgős szükség állott fenn, hogy a mezőgazdasági bájoka % mind három államban együttműködéssel szüntessék meg a behozatali országokkal szemben. Hogy a varsói konferencia éhben az irányban lépést jelent-e előbbre, azt be kell várni. Budapesten a Lengyelország által elérni törekedett vezetéssei szemben teljesen szkeptikusak. & DAZ /31-403/ hosszabb stuttgarti saját-tudósítása a "Deutsches Auslandsinstitut in Stuttgart" évi közgyűléséről számol be, melynek keretiben az"gurópai Kimet népcsoportok Szövets5ge"is ülésszett jelentvén, hógj ßleyer dr BudapestrőPValiás és népfaj" címen tareott előadást. A tudósítás rámutat arra. hogy Briand ís barátai azt állit-, ják, hogy a kisebbségi probléma egy egyesített Európában önmagától tűnnék el- Ezzel szemben a nemzetiségek kijelentik, hogy a:;ig a nemzetisig problémának megoldása által nincsen kiküszöbölve, vagy legalábbis erősen lecsökkentbe a nemzetiségi ellentét és gyűlölet, adóig egyáltalán nem lehet szó a népeknek és az államoknak egy európai unió megalapítása céi

v

ábői való komoly kiegyezéséről. Danzig szabad/város kormánya ujabb tiltakozó jegyzi, intézzfc