Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-01 [1366]

mint Széchényit és most is azt kívánja, bár Csehszlovákiának is meg lenne a maga Széchenyije Majd a szlovák cseh kulturális viszonyról beszélve kijelentette,, hogy a csehek alig vesznek szlovák fcönyvet nem érdeklődnek a testvérnemzet kultúrája iránt és -Prága alig törődik a szlovákokkal A_aagyar iskolák üldöz, égéről^ tesz tanúságot Magyarból esete, amelyről a P M K /3l 198/számol be, 1928-ban a pozsonyi iskolaügyi referátus elrendelte az iskola fejlesztését abban a hiszemben hogy anyagi eszközök hiányában majd állami iskolát kell belőle létesíteni A magyarbéll ke&yur aki tartozik az uj iskola anyagi kiadásait fedetni nem akarta azokat vállalni viszont a járási hivatal ugy döntött hogy a kegyúr köteles az uj. iskola építésének költségeit viselni A járási hivatalnál a döntést megfelebbezte a kegyúr, az iskolaszék pedig májusban leromboltatta a kifogásolt régi iskolát. Javában folyt az építkezés,, mikor jött a rendelet az iskolaügyi referátusról amely szerint megvonják az iskolától a nyilvánossági jogot és megszüntetik államsegélyét, ,Az inolvvölgyi magyar faluk e

lrett

entő gaz

dasági és

, kulturális süllvedéséről számol be a P.M K /31 19V a Sarlósok vándorcsoportjának naplója nyomán. —A,Pg9h ÁS^o^^ügyről, hoz hosszabb jelentést a keresztényszocialista Deutsche Presse /30-199/ jellemzőnek minősítve azt a tényt hogy bár Magyarországnak a napszámos lálás szerint 750 000 polgára él Csehszlovákiában/a magyaroknak egyáltalában nincsen főiskolájuk, mig ezzel szemben a csak 462 000 lelket számoló ruszinok két főiskolával rendelkeznek A_klsefrbségi kongresszus felé a P M.H /30

%

19V vezércikkben foglalkozik a küszöbön levő genfi ki-