Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-29 [1365]

Külpolitika. "Vámilluziők a Duna mentén" felirásu közgazdasági vezércikkében foglalkozik a Berl Tagebi /28-404/ a bukaresti és a sz majái agrárkonferenciák:cal

; majd áttér a keleti agrárállamok terveire, amelyeket ábrándosaknak mond 5s kérdi, hogy miért adjon egyáltalán Németo.rszág épen a keeetj államoknak preíerenciális agrárvámokat és miért ne a nagyobb állaroknak, melyek neki többet képesek nyújtani. Különben megjegyzi hogy a bukaresti és a színajai konferenciák izelit't adtak azokról a hatáso:rró, amelyekkel a legtöbb kedvezmény gondolatától való eltjrás v ír.Be kell most már várni, hogy milyen gyümölcsödet hoz Lengyelországnak nem utolsó sorban politikai presztízs-okon alapuló varsói agrárkonferenciába.- A nagynSmet Deutsche Tagesztg-ban /27 -402/ Heinz Pfenner a varsói agrárkoníerenciával foglalkozva különösen a Szovjetuniónak e konferenciával szemben való álláspontját viiígitja meg abból a szempontból, hogy Moszkvában e konferenciát szovjetéi lenesnek tartják. A Berl__Tsgebl /28-2G4/ budapesti levelezője a varsói konferenciáról szóló táviratában azt mondja, hogy ISfa^arojszáj^pesszimi

s ztikusan ítéli meg a konferencia kilátásait. Jelenti, hogy Popescu romín delegátus útjában Varsó felé előbb repülőgéppel Belgrádba mont és hogy ugylátszik annyiban állanak fenn bizonyos nehézségek, amennyiben a délkeleti egrárállamok, Jugoszlávia, Románia és Msgye ro rs zíg,fők ént buza és tengeri kivitel számára bírnak érdekkel., mig Lengyelország és a balti államok számára az árpa §s a roszkivitel fontosabb. Máris világos, hogy a három délkeleti agrárai.Iámban gyakorlatilag nem remélnek sokat a konferenciától és nevezetesen a mögötte elrejtőző politikai tendenciákat is csak hátrányosnak ismerték fel az agrárválság megoldására. Ezeknek az áiJa mokiak : egyike sem kivan keleti agráfrontot Németország ellen. Ezért nem is helseslik, hogy Csehszivoákis mint ipari állam, meghívást kapjon, Német?*