Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-25 [1365]

országnak kellene fizetni, hu Franciáéra7ág presztizs szempontok- 1 bői nem ellene?né

4 hogy Rémet ország a francia kvótánál magasabb J| kvótát fizessen a D T

B szerint Angliának fel teli vetnie azt a? Jj c

*ránytalonul nagy kvótát is, melyet a birodalomnak "

a megtámadott 1 országok pénzügyi támogatása

"- klauzulájának elmén fizetni kell, ^ AZ aknamunka amely Angliának és a birodalomnak befolyását akarja 1 kitúrni a népszövetségi tanácsból, a D.T. szerint aktuálissá teszi I a fenti kérdéseket,. 1 7alamenn.vi lap közl

i Chu

rchilluak eg.y nagy beszédét, amelyet 1 e

g.y konzervatív párti gyűlésen mondott és amelyben d

efetizmusnak -1nevezte a kormány inaiai politikáj

át, Ez a defet izmus már a katonai müveleteknél is kezűi éreztetni hatását„ Rámatatott, hogy a peshavári epizód tipikur illusztrációja a kormány gyönge és tehetetlen indiai politikájának. .-. készülő alkotmánytervező konferen- Á ciát nagy cirkusznak növelte, amelyen 80 indus akarj a képviselni a fajok és vallások százait ée 20 vagy 30, a közelgő választások által befolyáséit <2sgol politikus fog az indiai követelécekkel <• zembenállni . Ilyen körülmények között ez a konferencia Churchill szerint csak katasztrófára vezethet. Hagy hibának tartja, hogy hamis reményekkel és frázisokkal ámitgatják az indiai politikusokat, holott sokkal tisztességesebb volna, ha megmondanák nekik az igazat ! hogy soha üominiumi statust nem fognak kapni és hogy a Round Table konferenciának nincs hatalma arra, hogy bármiféle alkotmányt adjon Indiának* őrre egyedül a parlament illetékes. A parlament Peyiig,, m*g & ^1 alsóház sem,, hát még az eljövendő, soha domínium! s

tatust Inaiának ne

m fog megszavazni. Erősen támadta Churchill a kormány egyiptomi politikáját is, amely a semlegességet ugy ér: :

*3"i, hogy suba alatt támogatja mindkét egymással szembenálló