Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-11 [1365]

országon a kisantant exisztenciáját tartják a legjelentékenyebb külpolitikai kellemetlenségnek és azt remélték, hogy a bukaresti konferencia által ez államcsoport szoros gyűrűjét át lehet majd törni, aszúal Elfelejtettek azonban/ézámolM, hogy az agrárblokk csak egy esetleges együttműködést jelentett volna kifelé, azonban nem a kérdés reális megoldását.. Most aztán kiderült, hogy Románia és Jugoszlávia mindenekelőtt Csehszlovákiával akarnak szorosabban együttműködni, így most Magyarország az exportlehetőségek kiterjesztését kivánja Ausztriára és Olaszországra/olaszorsz. ,mint a Presse .leszögezi az* xaér csak 1 300.068 au,. buza lett kiszállítva a mult évi 1,811,000 qu sz rr ben/^e Magyarország a pesszimizmusban is messze megy a Presse szerint, amely rámutat, hogy a gazdasági élet kényszerű folyamatai értelmében egy napról a másikra nem lehet a régi tradíciókat kiküszöbö"

1 ni A sinajai konferencia egy előnyös hangulatváltozást váltott ki, mert Magyarországon most súlyt kezdenek fektetni a kisantant államokkal való jó gazdasági viszonyokra és le fognak mondani a kisantan szövetség összemorzsolásának tervéről A Tagblatt /

9-185/ a sinajai konferenciával kapcsolatban idézi a Bene3hez közelálló ^seszké Szlovot, amely többek közt azt irja, "Sinaja" cimÜ vezércikkében, hogy az a magyar kezdeményezés, melynek eredménye az vol+

; hogy a román kereskedelemügyi miniszter összehivta a bukaresti konferenciát abból a reményből indult ki, hogy az uj gazdasági csoportosulás egyrészt Jugoszlávia és Románia, másrészt Csehszlovákia közé éket verhet. A magyarok azt remélték hogy itt nemcsak egy gazdasági védőfront, hanem egy uj politikai orientáció"is fakadhat. Azonban Marinkovics és Maniu minujárt észrevették a xjtx magyar ajánlat rejtett tövisét

t

.és Jugoszlávia és Ro mánia -azonnal elhatározták, hogy először kölcsönös viszonyaikat rendezik, mielőtt másokhoz való viszonyukat rendeznék A magyarok